Túl sokfajta közterhet fizetünk?

Túl sokfajta közterhet fizetünk?

Számos kis adó beszedése és dokumentálása drágább, mint amekkora állami bevétel származik belőle. Bár az Orbán-kormány korábban kevesebb adót ígért, a magyarok ma többféle közterhet fizetnek, mint a németek. Nálunk például még a háztartási alkalmazottak után is le kell róni néhány ezer forintot az államkasszába.

Számításaink szerint összesen 60 adófajta van hatályban Magyarországon, ez igen soknak tűnik. Különösen úgy, hogy túlnyomó többségük a költségvetés egy százalékánál kisebb mértékű bevételt generál. Nem is beszélve azokról a közterhekről, amelyekből származó bevételek csupán milliós nagyságrendben mérhetőek. Érdemes lenne tehát a jogalkotóknak elgondolkozniuk azon, hogy melyekre van valóban szükség – közölte lapunkkal a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A második Orbán-kormány egyébként kezdetben még a csaknem 60-féle adó számának csökkentését ígérte, Matolcsy György 2010-ben – a nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosaként – 12-16 adónem eltörléséről beszélt. A jelek szerint ez nem sikerült, de a külföldi példák azt mutatják, hogy más országok sem feltétlenül képesek adórendszerüket hatékonyabban működtetni. Az ügyvédi iroda szerint nehéz hiteles forrásokat találni a témában, de ismereteik szerint az Egyesült Államokban 97, Németországban 59 adófajta létezik. Ausztrália a legfrissebb számítások alapján 125 különböző adót alkalmaz. Fehér Tamás, az iroda vezető ügyvédje megjegyezte, ezek a számok is nagynak tűnnek, de figyelembe kell venni az országok méretét és közigazgatási tagoltságát.

Szerinte a közterhek elemzésénél nem utolsó szempont, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá a központi adóbevételekhez. Ebből a szempontból messze a legjelentősebb az általános forgalmi adó (áfa), ez a központi költségvetés adóbevételeinek több mint 25 százalékáért felel. Az áfát jócskán lemaradva követi a személyi jövedelemadó 13,5 százalékos aránnyal, valamint a jövedéki adó 7,8 százalékkal.

– Közismertségéhez viszonyítva sokaknak meglepő lehet, hogy a társasági adó alig több mint három százalékot hozott a konyhára. A pénzügyi tranzakciós illeték a bevételeknek mintegy két százalékáért felel. A 60 közteher közé több olyan is tartozik, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kimutathatatlannak tűnnek. A háztartási alkalmazottak után fizetendő havi ezerforintos adóból a zárszámadási törvény és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2014-ben 26, 2015-ben pedig 29 millió forint bevétel származott. Ha ezeket a számokat elosztjuk az egy alkalmazottra eső éves 12 ezer forintos öszszeggel, akkor megkapjuk, hogy 2015-ben csupán 2400 ember után fizették meg ezt az költséget. Vagyis nemcsak a bevétel kevés, de valószínűleg az ilyen típusú foglalkoztatás kifehérítésére irányuló célt sem érte el a jogalkotó. Bár az állampolgárok oldalán az adminisztráció egyszerű, feltételezhető, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál jó pár millió forintot felemészt ennek beszedése és dokumentálása – fejtette ki Fehér Tamás.

Szerinte hasonló eredményre juthatnánk a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adóval kapcsolatban. Ez 2014-ben 145, 2015-ben pedig 126,5 millió forintot hozott a büdzsének, miközben a külföldről, interneten szolgáltatott tartalom után egyrészt senki sem fizet, másrészt az ilyesmire vágyók legfőbb beszerzési terepe is nyilvánvalóan a világháló.

Az iroda felhívta a figyelmet arra, hogy adónak tekintünk olyan befizetéseket is, amelyeket ugyan nem közvetlenül az államnak fizetünk, mégis olyan kikényszerített sarcról van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj, amely nem minősül adónak, ahogy az autópálya-használatért beszedett összeg sem.

– Bár a nemzetközi összehasonlítások hasznosak, minden országnak saját magának kell eldöntenie, hány adóval tudja a hatékony, arányos és igazságos közteherviselés elvét megvalósító rendszert működtetni. Ez a gondolkodás egyszer elvezethet odáig, hogy legalább a magyarországi adófajták felsorolása elférhessen egy söralátéten – összegezte álláspontját a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »