A tudományos vitadélután voltaképpen a másnap sorra kerülő tudományos diákkonferencia felvezető programja. Célja, hogy a hallgatók olyan neves tanárok, tudósok előadásain vegyenek részt, akik mára nemzetközi hírnévre tettek szert. Ezek a találkozók nem csupán arra jók, hogy a fiatalok megismerjék a szóban forgó tudományterület legújabb kutatási eredményeit, a fórum egyben olyan gondolatébresztő motivációval is bír, ami remélhetően a téma mélyebb megismerésére ösztönzi a diákokat. A mostani konferencia munkájába hat kutatóintézet – többek között a budapesti, a debreceni, a szegedi stb. egyetemek – munkatársai online csatlakoztak.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tizenöt évvel ezelőtt szervezett először tudományos diákkonferenciát, tájékoztatott Váradi Natália programfelelős, a „Genius” Jótékonysági Alapítvány igazgatója. Azóta ezen a téren is jelentős sikereket könyvelhetünk el. Íme a legfrissebb eredmények: az ezekben a hetekben zajló Országos Tudományos Diákkonferencia tizenkét szekciójába tudtunk delegálni kárpátaljai diákokat, akik ott mostanra több előkelő helyezést értek el. Ám a legfontosabb mégiscsak az, hogy sikerült bekapcsolódni abba a tudományos vérkeringésbe, ami behálózza az egész Kárpát-medencét.
Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola elnöke az elmúlt másfél évtized kapcsán arra emlékeztetett, hogy az intézményben sikerült egy olyan tudományos bázist kiépíteni, ami megteremti az alapvető kutatási feltételeket, és segít a fiataloknak az előrejutásban, a témák alapos megismerésében. Ne feledjük el azt sem, hogy a kisebbségi lét mindnyájunkra kötelezettségeket ró: legjobb tudásunk szerint szolgálni az itteni maroknyi magyar nemzetrészt.
Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja elismeréssel szólt arról, hogy a szervezők milyen átgondoltan választották meg a megvitatásra kerülő témákat.
Ha a hatóságok hozzálátnak a 2019-ben elfogadott, az államnyelv védelméről szóló törvényben foglaltak végrehajtásához, akkor Kárpátalján hamarosan eltűnnek a kétnyelvű helység- és utcanévtáblák, mutatott rá Nyelvpolitika, nyelvkérdés a XXI. századi Ukrajnában című előadásában Csernicskó István, a főiskola rektora. – Ezzel ismételten bizonyítást nyer, hogy a mostani ukrán nyelvpolitika nem csupán az ukrán nyelv védelméről szól, hanem sokkal inkább a kisebbségi nyelvek visszaszorításáról. Bár Ukrajna függetlenségének harminc éve alatt az országban két forradalom is lezajlott, a gazdasági felemelkedéshez, a politikai stabilitáshoz szükséges feltételeket sajnos azóta sem sikerült megteremteni. Az előadó korszakonként jellemezte az ukrán nyelvpolitikát – immáron az ötödik fejezetnél tartunk –, s amelynek egyik fő jellemzője az állandó változás. Bár kétségtelen tény, hogy az ukrán nyelv hegemóniája terén sikerült lényeges előrelépést tenni, nem mindegy, hogy az ország nemzeti kisebbségei ezt a folyamatot, nyelvi jogaik folyamatos csorbítását miként élik meg.
Európa etnikai arculat, demográfiai problémái és a nemzetközi migráció kihívásai a XXI. század elején című nagyívű előadásában Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár azt vázolta fel, hogy a hosszú évszázadokon át kibocsátó Európa milyen társadalmi folyamatok, politikai fordulatok nyomán vált a XXI. századra befogadó kontinenssé. Ez bizony a nagy vérveszteséggel járó két világháború, az utána következő államhatárok módosításainak, a kitelepítéseknek és nem utolsó sorban a gyarmatbirodalmak felbomlásának a következménye. Ám hogy mennyire felgyorsult a folyamat, azt egyetlen adat is jól érzékelteti: 1970-től 2016-ig az öreg kontinensen megduplázódott a migráns háttérrel rendelkező polgárok száma. Európa 700 millió lakójából ma már 18 millió ebbe a csoportba tartozik.
Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője A településhálózat fejlődésének fő mérföldkövei a Kárpát-medencében c. előadásában azt elemezte, hogy a Római Birodalom bukásától kezdődően miként változott meg falvaink, városaink arculata, s azt hogyan befolyásolták a gazdasági viszonyok, a háborúk és egyéb tényezők. Az előadó rámutatott, hogy ebbe a szerves fejlődésbe gyakran beleszólt a politika: a XX. század közepén a szovjet befolyás alatt álló államokban az erőszakos kolhozosítás éppúgy, mint a gigantománia és az erőteljes iparosítás.
A vitadélután további részében előadásokat hallhattunk többek között a nyelvpolitika és a nyelvkérdés a XXI. században témaköréből, valamint a pandémia generálta kihívásokról a felsőoktatásban, illetve a koronavírus-járvány okozta egyéb problémákról és azok megoldásairól.
Kovács Elemér
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
