Tudjunk áldozatot vállalni embertársunkért – Triduum a Szent Margit-templomban III.

Tudjunk áldozatot vállalni embertársunkért – Triduum a Szent Margit-templomban III.

A budapest-újlipótvárosi Árpád-házi Szent Margit-templom január 13. és 20. között egyszerre ünnepli névadója égi születésnapjának 750. évfordulóját és templombúcsúját. A rendezvénysorozat keretében január 15. és 17. között Lejtényi Emánuel csobánkai és pomázi plébános az este 6 órakor kezdődő szentmiséken lelkigyakorlatos szentbeszédsorozatot, triduumot tart.

A január 17-i, harmadik koncelebrált szentmisén Emu atya Szent Margit vezeklőövéről elmélkedett, kiemelve, hogy ez igazi pénteki téma, örökség. – Amikor meghalljuk, hogy vezeklés, idegenséget érzünk, manapság kevésbé tudjuk elképzelni, hogy ugyanúgy vezeklőövet hordjunk, amint azt Margit tette, vagy hogy megostorozzuk magunkat. De ha megvizsgáljuk, Margit miért cselekedte mindezt, akkor megértjük, hogy igenis fontos üzenetet hordoz számunkra – mondta a szónok. Rávilágított: Margit az imádságon és a betegek gyógyításán túl lényegesnek tartotta azt is, hogy elviselje azokat a bántásokat, lenézéseket, megvetettséget, amelyeket a nővértársaitól kapott, és ezért is hálát adott.

És mindezek mellett fontosnak tartotta a vezeklést is. De nem önmagáért. Margit számára alapvető volt az Oltáriszentség imádása. Akkoriban nem volt lehetőség a gyakori szentáldozásra – előre meghirdették a kolostorban, mikor lesz szentáldozás, mikor lehet imádni az Úr Jézust az Oltáriszentségben. És Margit nagyon készült: már két héttel korábban böjtölni és vezekelni kezdett. Amikor pedig bejutottak a hírek a kolostorba hazánk helyzetéről vagy a polgárháborúról, amely IV. Béla és fia, István között dúlt, Margit válasza akkor is az ima és a vezeklés volt – emlékeztetett Lejtényi Emánuel.

Majd kiemelte, Margit az Oltáriszentségben a szenvedő Krisztust látta; szívesen elidőzött a kereszt előtt, szemlélte Krisztus szenvedését, és tudta, hogy mint menyasszony, követnie kell a vőlegényt. És tudta, úgy tudja követni, ha valamelyest részt vesz a szenvedésben, amely Isten legnagyobb szeretetének jele, hiszen értünk vállalta. Margit ezért hordott vezeklőövet, nem önmagáért: fontosnak tartotta, hogy az Egyházért hordozza ezt az övet, az Egyházért vezekeljen és tartson bűnbánatot. És imádkozott az Egyházon kívüliekért is.

Emu atya hangsúlyozta, Margit meg tudta élni a másokért való vezeklést. Alapvetően fontos volt számára, és felelősségének teljes tudatában végezte, azokért, akik bántják az Egyházat és azokért, akik még nem tartoznak Krisztus titokzatos testéhez.

Hírdetés

Ez jelentős üzenet számunkra is, fölhív bennünket arra, hogy mi is felelősséggel tartozunk másokért – folytatta a szónok. – Ennek a templomnak lelki középpontnak kell lennie itt, a XIII. kerületben, de a pomáziak és csobánkaiak templomának is annak kell lennie a hívő testvérek körében. Azokért is itt vagyunk, akik még nem járnak templomba, nem követik az Urat, hitetlenül élnek. Őket is képviseljük, mert Krisztus rájuk is vágyik. Margit szenvedéseit is tudjuk hordozni, amikor adott esetben rátekintünk egy embertársunkra, akinek nehezebb az élete. Látjuk, és szinte belesajdul a szívünk.

Együtt szenvedek az Úrral, tudok a nyomorúságban, szegénységben élő felebarátomért böjtölni, imádkozni és vezekelni. A mi vezeklésünknek nem kell olyan radikálisnak lennie, mint Margiténak, de igenis fontos, hogy tudjunk áldozatot vállalni embertársainkért, azokért is, akik távol vannak. Fontos, hogy olyan dolgot tegyünk, olyat vállaljunk, ami valóban áldozat, amit nehéz megcselekednünk. Adhatunk időt: Uram, most többet szeretnék imádkozni, eddig nem tettem, de most elmondok egy tized rózsafüzért. Ha nehezen teszem bele az életembe az imádságot, akkor ez áldozat lesz. De lehet az áldozat egy ételről való lemondás vagy valamilyen elektronikus eszköz használatának csökkentése. Kérjük a Szentlélek segítségét és Árpád-házi Szent Margit közbenjárását, hogy fel tudjuk fedezni a saját életünkben is a vezeklés és az áldozatvállalás értékét. Vezekléseink ne legyenek öncélúak, tegyük mi is azért, akit követünk, vagyis Jézus Krisztusért, és azokért, akiket be szeretnénk vonzani a templomba. Kérjük a Szentlelket, hogy erősítsen meg bennünket ebben, adja meg ehhez a bátorságot – zárta háromnapos lelkigyakorlatos beszédsorozatát Lejtényi Emánuel atya.

A szentmise végén megköszönte Monostori Lászlónak, a templom plébániai kormányzójának és a híveknek a meghívást. Monostori László így fogalmazott: „Köszönjük, kedves Emu atya, hogy tanítottál bennünket arról, mit jelentett Margitnak a kolostor, a szerzetesi ruha és a vezeklőöv, és buzdítottál bennünket, hogy kövessük őt alázatban, hűségben, szeretetben. Kérjük mindehhez imáidat!”

Fotó: Merényi Zita (a képek a triduum első alkalmán készültek)

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »