Trump Németország kemény bírálatával megalapozta a ma kezdődő NATO-csúcs hangulatát

Trump Németország kemény bírálatával megalapozta a ma kezdődő NATO-csúcs hangulatát

Szerda délelőtt kezdetét vette a Brüsszelben a NATO kétnapos csúcsértekezlete, amely már most feszültségekkel terhes tárgyalásokat ígér. Donald Trump nekiment Németországnak a Nord Stream 2 gázvezeték miatt, és Oroszország túszának nevezte. Jens Stoltenberg próbálja elvenni a kemény nyilatkozatok élét, de a szakadék egyre nagyobb az EU és az USA között.

A szerdán kezdődő EU csúcs előtt Donald Trumpa amerikai elnök rövid sajtónyilatkozatában Németországot kritizálta az Északi Áramlat 2 gázvezeték miatt, amely Kalinyingrád orosz exklávé felől szállítana közvetlenül orosz gázt Németországnak, megkerülve a balti államokat és Lengyelországot.

Az amerikai elnök szerint „Némtországot teljes mértékben Oroszország irányítja”, mivel energiaszükségletének 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára. Trump „rendkívül helytelennek” nevezte, hogy míg Berlin elmarad a fegyverkezési kötelezettségeinek teljesítése terén, „hatalmas olaj- és gázüzleteket köt Oroszországgal dollármilliárdokat fizetve ki évente”.

Széthúznak a szövetségesek

A csúcs kezdete előtt napvilágot látott nyilatkozat megalapozta a feszültséget a kétnapos tárgyalássorozaton, és most Jens Stoltenberg NATO-főtitkárra hárul a feladat, hogy közelebb hozza a szövetségeseket.

Az MTI szerint szakértők úgy vélik, hogy

Az EU és az USA közötti feszültség egyik legnagyobb forrása az iráni atomalku felrúgása volt Washington részéről, amely elsősorban Németországnak és Franciaországnak jelent komoly gazdasági veszteséget. Nem véletlen, hogy a lépés után (és egy kudarccal végződő G7-csúcs után) Európa tárgyalásokat kezdeményezett Oroszországgal és Kínával az iráni atomalku megmentéséről.

Jelenleg az európai vezetők retorikájukban kérdőre vonják az amerikai vezetést, akit bizonytalan szövetségesnek neveztek meg. A mai NATO-csúcs előtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy nincs még egy olyan jó szövetségese Amerikának, mint amilyen az Európai Unió.

Alapvető amerikai érdek

Tény azonban, hogy a sok nyugati tagállam kritizálta már Németországot az Északi Áramlat 2 megépítése miatt, mert a gázvezeték valóban jelentős függőséget képvisel Oroszország irányába. Szlovákia például az ukrán vonal elzárása miatt évi 640 millió eurónyi tranzitdíjtól esik el 2014 óta, és mivel minden jel szerint megépítik az Nord Stream 2-t, búcsút inthet ezeknek a bevételeknek. Ám a dolog nem egyszerűen a vezetékről szól.

A legfőbb probléma az, hogy nem Lengyelországon vagy a Balti államokon át vezet, illetve hogy elsöprő konkurenciát jelent az amerikaiak által Lengyelországba szállított katari és azeri cseppfolyósított gáznak.

Az ukrán példa jól mutatja, hogy milyen következményei lehetnek, ha több országon halad keresztül egy vezeték. Ha például az Északi Áramlat 2 Lengyelországon át húzódna, az nem csak tranzitbevételt jelentene az USA egyik legfontosabb szövetségesének a térségben, hanem adott esetben taktikai előnyt biztosít Németországgal szemben – elzárhatják a csapokat.

Amerika számára ugyanis a hosszú távú cél az, hogy Németországot és Oroszországot kellő távolságban tartsa egymástól. George Friedman, a magyar származású geopolitikai professzor megfogalmazásában ez annyit tesz, hogy Amerikának Németország 1871-es megszületésétől alapvető érdeke, hogy a német szofisztikált technológiai tudás ne tudjon egyesülni az orosz nyersanyag- és emberi erőforrásokkal – mert az már valóban veszélyeztetné az amerikai dominanciát.

Ugyanakkor a mai napon Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (az európai érdekek iránti figyelmesség jegyében) kijelentette, hogy Oroszországgal való együttműködésnek van jövője a NATO-ban. Csak “idő kérdése”.

Körkép.sk, Politico.eu, MTI

Nyitókép: HNonline.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »