Trócsányi szerint, ha valaki a holokausztot tagadja, azt szeretné, ha újra megtörténne

Magyarország kormánya elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága mellett és következetesen fellép a gyűlöletbeszéd ellen – hangoztatta Trócsányi László igazságügyi miniszter az Internethasználat és felelősség című magyar-izraeli konferencián, hétfőn Budapesten. Izraeli kollégája, Ajelet Saked beszédében azt hangsúlyozta, hogy a gyűlöletkeltés napjainkban újabb formában jelenik meg, ezúttal az interneten.

Magyar Menedék - Ősmagyar

A magyar tárcavezető szavai szerint az antiszemitizmus, a cigányellenesség, illetve mindenféle előítélet és rasszizmus lassan ölő méreg. A holokausztra, a gyűlöletbeszéd lehetséges következményeire utalva azt mondta: a vészkorszak az előítéletek táplálásával, a hivatalos politika szintjére emelésével kezdődött.

Napjainkban a gyűlölet nem áll meg a szavak szintjén: brutális tettek, terrorcselekmények formájában szedi ártatlan áldozatait – tette hozzá Trócsányi László.

A magyar igazságügyi miniszter szerint igaztalan az a vád, amely szerint Magyarországon a véleménynyilvánítás állami kontroll alatt áll. Emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra bukása után sokan azt gondolták, kis túlzással az a legjobb, ha az állam semmit se tilt. Ennek alapján az Alkotmánybíróság is rendkívül kiterjesztően értelmezte a szólásszabadságot, és nem sikerült a gyűlöletbeszéd hatékony törvényi korlátozása. Ezért volt szükség az új alaptörvény negyedik módosítására, ez – a korábbi alkotmánybírósági értelmezésekkel összhangban – kimondta: ” a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”.

Az alaptörvényi rendelkezést a magyar jogrendszer különböző területeken ütette át a mindennapokba.

A polgári törvénykönyv szerint sérelemdíj jár a magánszemélyeknek, közösségeknek, akikkel, amelyekkel szemben gyűlöletbeszédet alkalmaznak. A közösség bármely tagja jogosult harminc napon belül bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén. E mellett a magyar állam a büntetőjog eszközeivel is fellép a gyűlöletbeszéd ellen. Erre szolgálnak többi között a büntető törvénykönyv közösség elleni uszításra, illetve nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett bűncselekmények nyilvános tagadására vonatkozó rendelkezései, továbbá a rasszizmust büntető rendelkezések.

Trócsányi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszttagadás büntetőjogi szankcionálását a mai napig vitatják. De illúzió vagy cinizmus nem észrevenni – mondta -, hogy aki a holokausztot tagadja, vagy méreteit, jellegét vonja kétségbe, kódolt üzenetet küld: nem volna baj, ha újra megtörténne.

A magyar jogrendben vannak olyan büntetőjogi intézkedések is, amelyek az üldözendő online tartalmak elleni fellépést szolgálják. Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatok ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele. Továbbá az emberi méltóság alaptörvényben rögzített védelmét egészítik ki a médiajogi rendelkezések, melyek lehetővé teszik nagy összegű bírság kiszabását, az elmarasztaló határozat közzétételére kötelezést, vagy a médiaszolgáltatás időleges felfüggesztését.

Trócsányi László kiemelte, hogy a gyűlöletbeszéd ma már nem csak nemzetállami probléma, és csak nemzetközi összefogással lehet eredményesen küzdeni ellene.

Hozzátette: komoly akadályokba ütközik a hatékony nemzetközi fellépés a tengerentúlon, ahol másként gondolkodnak a véleménynyilvánítási szabadságáról, mint Európában. A magyar bíróságok sikertelenül próbálták elérni amerikai hatóságoknál uszító, sértő tartalmak blokkolását, illetve a szolgáltatók felelősségre vonását.

“Közös, súlyos problémával állunk szemben, amely romba döntheti jogállami és demokratikus értékrendünket. Közös célunk és felelősségünk, hogy mindent elkövessünk a gyűlöletkeltés visszaszorítására. (…) A véleménynyilvánítás szabadságát össze kell és lehet is hangolni mások jogainak és méltóságának a tiszteletben tartásával” – hangsúlyozta a magyar miniszter.

Ajelet Saked izraeli igazságügyi miniszter a tanácskozáson azt emelte ki, hogy a gyűlöletkeltés manapság újabb formában, az interneten jelenik meg, és a háttérben gyakran terrorszervezetek állnak.

Az izraeli miniszter arra figyelmeztetett: egész társadalmakat ingathat meg az interneten terjesztett gyűlöletbeszéd és hazugság. Tavaly Izraelben az online gyűlöletbeszéd váltott ki “rettenetes terrorhullámot”. A Palesztin Hatóság területén olyan hazugságokat terjesztenek, amelyek alkalmasak Izrael hitelességének megkérdőjelezésére – mondta a politikus.

Ajelet Saked szerint sürgetővé vált a problémák felmérése és a megoldás keresése. Az általa vezetett minisztérium javaslatot terjesztett elő a közrend megzavarására alkalmas internetszolgáltatók korlátozására, továbbá szükséges a közszolgáltatásban dolgozók megvédése is a sértő tartalmaktól. Izraelben például a bírók “döbbenetes mértékű” támadásoknak vannak kitéve – jegyezte meg a miniszter

Hangsúlyozta, hogy a szolgáltatóknak legalább akkora a szerepük a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben, mint az államoknak. Izraelben az érintett cégekkel együttműködve vizsgálják a Google, a Facebook, a Twitter tartalmait, és az állami szerv javaslatainak 70 százalékban eleget téve a szolgáltatók törlik a jogsértő tartalmakat – tette hozzá.

Fontos, hogy megőrizzük a véleményszabadságot, de azt harmonizálni kell az internet szabadságával és közben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a “sötétség korszaka nem szűnik meg egykönnyen”, újabb és újabb formában fenyeget – mondta az izraeli igazságügyi miniszter.

Az Internethasználat és felelősség – jogi eszközök az online gyűlöletbeszéd megfékezésére című konferencia a főszervezője a magyar és az izraeli igazságügyi miniszter.

Hunhír.info – MTI


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »