Trianoni emlékművek alkotója

Trianoni emlékművek alkotója

Smídt Róbert szőgyéni fafaragó művész már négy trianoni emlékművet alkotott, de véleménye szerint Trianonhoz köthetőek az 56-os szobrok, a kitelepítés, a deportálások, a fogolytáborok emlékművei, de még az Esterházy alkotások is.

A legelső trianoni emlékművét tíz éve Komáromban állították fel a békediktátum aláírásának 90. évfordulójára, de elhelyezése nem volt mentes a bonyodalmaktól. A szobor a református parókia udvarán kapott helyet, döbbenetükre a megkapott, érvényes építkezési engedélyt pár nappal az alkotás bemutatása előtt visszavonták.

„Nem volt szabad fehér lepellel letakarni, csak kékkel, nem is volt bebetonozva, csak kitámogatva, mert a hivatalos verzió szerint avatni nem, csak bemutatni volt szabad. Reményik Sándor Gyűrűt készíttettek verse van belefaragva körös körül a szobor alsó részébe, természetesen magyarul, de mivel egyházi területen lett felállítva, a nyelvtörvény éber védői nem tudtak belekötni. Tetézte a megpróbáltatásokat, hogy az ország választások előtt állt, ezért a magyar pártok nem vállalták az avatón való részvételt. Ennek ellenére tömve volt a parókia udvara” – részletezi az alkotó.

Az öt méter magas tölgyfából készült alkotás az országcsonkítást szimbolizálja. Az égre törő életfa csúcsába a történelem vihara sújtott. A törzs körüli négy kéz nélküli alakot – az elcsatolt nemzetrészeket – a mai napig égeti, vasgyűrűként szorítja az igazságtalan békediktátum.

Hírdetés

Azóta készített trianoni emlékművet Zsigárdra, a magyarországi Tatára és Zákányra is, de két további mű megvalósítása megakadt a karanténidőszak következtében.

Smídt Róbert az Összetartozás kicsiny szobrát is megalkotta, amely Tata és Kárpát-medencei testvértelepülései összetartozását jelképezi. Egy Babits idézet, „nem holt rög, hanem élő lélek” felirat került a műre. Az alkotás öt részből áll, a középső elem jelképezi az anyaországot, tetején az országalmával, amely az egység szimbóluma. Ezt ölelik körül a Felvidék, Erdély, Kárpátalja és Délvidék elemei. A nemzeti összetartozás-napi rendezvényen az elszakított országrészek delegációi évről-évre hazavisznek egy-egy elemet az alkotásból, hogy a következő év június 4-én visszahozzák, és egy nap erejéig összerakják.

Köthető Trianonhoz a fafaragó művész rengeteg alkotása, köztük a Himnusz című monumentális táblaképe is, hiszen elmondja Magyarország és a magyarság egész történelmét.

„Trianonnak máig viseljük a következményeit másodlagos állampolgárokként. Az utódállamoknak olyan területek hullottak az ölükbe, ami nem járt nekik, máig él bennük a félelem, egyszer ezt visszavehetik tőlük. Ezért igyekeznek minden erejükkel megszakítani a magyarok közti kapcsolatokat, ezért akarják eltörölni, elhallgatni a múltat. Abban, hogy ez ne sikerüljön, nagy szerepe van Magyarország mindenkori kormányának, aki kiáll az elszakított nemzetrészekért, valamint az iskolák elkötelezett pedagógusainak és nem utolsó sorban a magyarság politikai képviselőinek az adott országokban. Ha szívünkben újraépítjük az egységet, a határok lebomlanak, de ehhez szilárd, becsületes, meg nem alkuvó magyarokra van szükség” – fejti ki véleményét Trianon kapcsán a neves fafaragó.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »