Trianon a hazai közvélemény szemében

(…) A kutatás során megvizsgáltuk azt, hogy „Trianon” miként reprezentálódik a mai közgondolkodásban, 100 év elteltével milyen véleménykülönbségek azonosíthatóak az egyes társadalmi-demográfiai szegmensekben. A felmérésben 1048 felnőtt magyarországi lakos vett részt… (…)A magyar történelem általános megítéléseA felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt: a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább vagy nagyon érdekli a történelem. A legnagyobb érdeklődést (81%) a saját családtörténet váltja ki, de a régmúlt korok magyar történelme (78%), illetve a XX. század hazai eseményei is sokakat érdekelnek. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak a legújabb kori magyar történelemben. A legkevésbé – de még mindig inkább igen – a szocializmus (62%) és a Horthy-rendszer történelme (58%) iránt mutatkozik érdeklődés.(…)Ismeretek a trianoni békeszerződés körülményeivel kapcsolatbanA megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól tájékozottnak tartja magát a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban, részeletesen ismeri az okokat és a következményeket is. A minta több mint harmada (35%) ugyan a részletekkel annyira nincs tisztában, mégis alapvetően tájékozottnak tartja magát a történésekkel kapcsolatban. A relatív többség, a hazai felnőtt lakosság közel fele (48%), saját bevallása szerint is keveset tud, és csak egy-két dolgot tud kiemelni a békeszerződéssel kapcsolatban (…)Mindenesetre a megkérdezettek 52 százaléka sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott a témáról beszélgetni, és további 43 százalék esetében is csak hébe-hóba kerül elő a téma – minden huszadik megkérdezett viszont rendszeresen beszélget a korszakról. Mind a békeszerződés körülményeiről szóló tudás, mind az eseményekkel kapcsolatos diszkurzivitás mértéke a férfiak, az iskolázottabbak, valamint a konzervatívok/jobboldaliak körében valamivel magasabb.(…) A békeszerződés pontos évszámát (1920) a válaszadók 43 százaléka idézte fel helyesen. Hasonló arányban (43%) voltak azok, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre, 14 százaléknyian pedig helytelen választ adtak (igaz, többségük az 1918-21 közötti időszakot jelölte meg). A békeszerződés hónapját és napját (június 4.) a válaszadók 30 százaléka mondta jól, közel kétharmaduk (64%) viszont nem vállalkozott arra, hogy megválaszolja a kérdést, 6 százalékuk pedig nem adott helyes választ. Összességében napra pontosan a megkérdezettek 27 százaléka tudta jól a békeszerződés aláírásának időpontját.A történelmi Magyarország területi veszteségére vonatkozó kérdésre4 a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk pedig a valósnál kevesebbet, 5 százaléka pedig nagyobbat mondott – 31 százaléka így a tényleges értékhez közeli választ adott.A lakosságszámban mért csökkenést 16 százaléknyian nem akarták megbecsülni, 54 százaléknyian a valóshoz képest kisebb, 10 százaléknyian pedig nagyobb értéket mondtak – a helyes választ 20 százaléknyian tudták.(…) (…)Tovább a felméréshez

Hírdetés


Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »