Trianon 100: Szóljanak a harangok!

Trianon 100: Szóljanak a harangok!

Hírek – A népszámlálás közös ügy. Őry Péter szerint haladéktalanul el kell kezdeni a népszámlálási kampányt; Tokár Géza szerint a 2011-es népszámlálási kampány irányadó lehet; Ravasz Ábel szerint új megoldásokra is szükség van; Bárdos Gyula szerint jobban összekovácsolódhatnak a felvidéki magyar szervezetek.

Emlékezet –  Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár osztja meg gondolatait. Kövesdi Károly Kiben bízhatunk címmel jegyzi visszaemlékezését, kifejti, hogy egyes történészek szerint a trianoni gyalázatos döntés nem is elsősorban Magyarország ellen irányult, hanem egész Köztes-Európát kellett szétrobbantani.

Múltunk

Popély Gyula: Gondolatok száz év után (II.)

Interjú

Langschadl Mátyás Ablonczy Balázs és Hatos Pál történészekkel készített beszélgetést. A teljes beszélgetés a ma7.sk podcast adásában hallgatható meg.

Visszapillantó

Lacza Tihamér: Trianon számkivetettjei – sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket
Kolek Zsolt: A békeparancs nyugati bírálói
Radi Anita: Ellenségkép a korabeli szlovák sajtóban
Kolek Zsolt: Magyar sors a Felvidéken – Esterházy, aki életét adta az elveiért
Matus Tibor: Trianon máig tartó hatása a Felvidék gazdaságára

Vélemények

Az országvesztés századik évfordulóján Pomichal Krisztián ismert közéleti személyiségeket, művészeket és a Kárpát-medencei magyar hitélet kiemelkedő képviselőit kérte meg arra, mondják el dióhéjban, mit gondolnak Trianonról.

Duray Miklós politikus közíró szerint „nehogy Apponyi egyik korabeli kérdésfelvetését kelljen újrafogalmaznunk: legyünk öngyilkosok azért, hogy életben maradhassunk? Ez 100 évvel ezelőtt sikerült. Egy nemzet történetében azonban ilyesmi nem ismételhető meg”.

Berecz András mesemondó úgy tartja, „a magyar műveltség aranyfedezete, a maga észjárásával megújulni tudó nyelv és zenei nyelv – a határon túl éli világát. Éljünk vele!”

Jankovics Marcell grafikusművész történelmi távlatban veti fel: „Ha nem lenne világos: a győztesek minden korban próbálják elvenni a vesztesek kultúráját, és próbálják elűzni őket a szülőföldjükről”.

Szvorák Katalin népdalénekes szerint „Trianon a magyar történelem legérzékenyebb, legneuralgikusabb archimédeszi pontja, amelyet immár száz éve szítanak prekoncepciók, aktuálpolitikai legendagyártások”.

Dörner György színművész színházi ember lévén, Trianon következményeit is a színházi műveken át láttatja.

Fazekas László református püspök hangsúlyozza, „Trianon üzen: Nem kell feladni! Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?”

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója szerint „a mi kérdéseinkre a válasz az Örök Ige, aki maga lett emberré, és mint ember meghalt létünk keresztjén”.

Pesty László dokumentumfilmes felidézi, „egy nemzet jövője nem a harcmezőn dől el, még csak nem is a tárgyalóasztalnál. Hanem az ágyban! Nos, szerintem tegyen mindenki eszerint!”

Sunyovszky Szilvia színművész szerint „nekünk az a dolgunk, hogy ne engedjük feledésbe merülni e magyar lelkeket megnyomorító eseményt”.

Böjte Csaba szerzetes örök optimizmusával úgy vélekedik, „a reménytelenséget hirdető világban reménykedjünk egy jobb, közös jövőben!”

Hírdetés

Gubík Ági színművész elmondja: „2020-at írunk. Én is teszem a dolgom. Itt is, ott is otthon. Itt sem, ott sem otthon. Hontalanul, mert határok lettek és maradtak”.

Zsidó János esperesplébános arra hívja fel a figyelmet: „ismerjük fel értékeinket, adjuk tovább gyermekeinknek, és akkor könnyebb lesz megmaradni”.

Mács József: Öröködbe, uram… (részlet)

Böszörményi István: Papváry Elemérné Sziklay Szeréna hitt Magyarország feltámadásában

Zsebik Ildikó: A magyar íróknak is fájt Trianon

Jankovics Marcell: Húsz esztendő Pozsonyban

Pomichal Krisztián: Gránitba zárt gyógyír – központi Trianon-emlékmű Budapesten

B. Vida Júlia: A történelemoktatás száz éve a Felvidéken

Szomolai Andrea: Én itt leszek, míg megfordul a szél – a Három Királyok Produkció új dala Jöjjön a fény címmel.

 

Fábián Gergely: Az északi határ néma őrzője a Sine Metu társulás által megmentett határkő és a selmecbányai honvédszobor talapzata

Somogyi Szilárd: Kettészelt városok – Sátoraljaújhely és Komárom

B. Kovács István: A rimaszombatiak tiltakozása és helytállása

Virsinszky Tamás: Somoskőújfalu, a hazatért falu története

Zsebik Ildikó: A köz érdekét szíven viselő gróf, a perbenyíki Mailáth József

Radi Anita: Lerombolt magyar múlt Pozsonyban

Tóth Tünde: Egy országzászló históriája Taksonyból

Kaszmán Zoltán: A magyar fájdalom költője, Sajó Sándor

Nagy-Miskó Ildikó: Centenárium a kettészelt Komáromban

Bokor Klára: Trianon gyűlöletet hozott a népek közé – véli a garamkövesdi 88 éves Stugel Miklós

Agócs Szvorák Emese: Az újra összekovácsolódott család az Ipoly partján

Reczai Lilla: Egyben a múlt, a jelen és a jövendő – Nagy Attila dunaszerdahelyi helytörténész nyilatkozik

Barangoló – Utazás a fény felé a Hazajáróval

Trianoni emlékhelyeink a Felvidéken: Alsóbodok, Marcelháza, Búcs, Alsószeli, Nagykapos, Nagytárkány, Krasznahorka

Szurkoló – Rajkovics György: Határon túli magyar olimpikonok; Rajkovics Péter: Mit adott Trianon a magyar sportnak?

A TV műsor 2020. június 12-ig szól. A lap viszont két hétig vásárolható meg az újságárusoknál.

A keresztrejtvényben Henrik Ibsen gondolatát fejthetik meg. A hátlapon Garamszentbenedek apátsági temploma látható.

Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg a lapot ITT.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »