Továbbra is bizonytalan, hogy ki kerül az Európai Bizottság élére

A visegrádi négyek kormányfői legutóbb Budapesten találkoztak, hogy közös álláspontot alakítsanak ki az Európai Unió leendő csúcsvezetőinek megválasztásáról. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök az Európai Tanács leköszönő elnökével, Donald Tuskkal is tárgyalt a szervezet nevében. Nevek egyelőre nem hangzottak el, feltehetően a csütörtökön kezdődő EU-csúcson derülhet ki, kiket támogatnak a V4-ek. A fő szempont, hogy megfelelő tapasztalattal és felkészültséggel rendelkezzenek, illetve tiszteljék a közép-európaiakat és a V4 együttműködését.

Az már látható, hogy a két jelöltet, Frans Timmermanst és Manfred Webert a közép-európai országok többsége nem támogatja, és nem látná szívesen az Európai Bizottság élén – jelentette ki Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Arról is beszélt, hogy legutóbb a Politico című lap írta meg, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke az Európai Tanács élére Angela Merkel német kancellárt javasolta. Szerinte „az állandósult német belpolitikai válság szemszögéből ez oldalmozgást idézne elő”. Hozzátette, bár Merkel közölte, nem vállalja a pozíciót, ugyanakkor tapasztalatát, tekintélyét, valamint kancellári múltját tekintve alkalmas jelölt lehetne. Egyelőre valóban bizonytalan, hogy ki lesz az Európai Bizottság vezetője, de a különböző sajtóban megjelenő hírek, találgatások, vagy mint az Angela Merkelről szóló cikk is azt mutatja, hogy a hét második felében lehet valamilyen előrelépést látni a kérdést illetően – fogalmazott Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Hozzátette, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott a Kossuth Rádióban, „széles listával kell menni, hogy utána meg tudjanak egyezni az Európát vezető posztban”.

Kevés az esély a megállapodásra

Tóth Erik szerint azonban nem sok esély van arra, hogy valóban megállapodnának a kérdésben. Egyrészt azért, mert a már említett csúcsjelöltek alkalmatlanok a poszt betöltésére a tagállami vezetők jelentős része szerint. Sem Weber, sem pedig Timmermans személye mellett nem szerepel egyetlen racionális érv sem. Hozzátette, jelen esetben nemcsak a V4-ek nem támogatják ezeket a jelölteket, de már Nyugat-Európa sem, így nem biztos, hogy a jelenlegi csúcsjelöltek közül kerül ki a bizottság új vezetője.

Hírdetés

A szakértő megemlítette a harmadik jelöltként felmerülő Michel Barnier nevét is, aki jelenleg alkalmas jelölt lehetne, ugyanakkor egyetért azzal az állásponttal, amelyet Orbán Viktor is megfogalmazott, hogy nem lehet olyan jelöltet támogatni, aki korábban részt vett bármelyik ország lejáratásában. Barnier ugyanis korábban már indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben.

Szabó Dávid úgy véli, az Európai Bizottság vezetőjének kinevezése a „nagypályás játékosok klubja”. A kérdés eldöntésében nemcsak a tapasztalat számít, hanem egyes országok és politikusok szerepe is. Magyarország ebben a helyzetben szerencsés, mert Orbán Viktor a második vagy a harmadik helyen áll a legtöbb uniós tanácsülés és a leghosszabb hivatalban eltöltött idő és egyéb mutatók tekintetében az Európai Unióban – hangsúlyozta.

Az egyensúly megteremtése is fontos

Mint mondta, a közeljövőben megtartandó üléseken nemcsak a lehetséges személyek nevét és alkalmasságát kell megvitatniuk, hanem az Európai Unión belül lévő, intézmények közötti egyensúly megtartását is figyelembe kell venniük. Hozzátette, ez egy bonyolult folyamat, amelyről első lépésben kizárásokkal hozhatnak döntést. Ez azt jelenti, hogy kizárják azokat a személyeket, akik abszolút alkalmatlanok, majd a potenciálisan elfogadható jelöltekről tárgyalnak tovább.

Tóth Erik arról is beszélt, hogy jelenleg nem az Európai Parlamentben, hanem sokkal inkább az Európai Tanácsban zajlik a „csata”. A tagállamoknak egyenként nincs akkora érdekérvényesítő képességük, viszont, ha összefognak, és egy közös álláspontot képviselnek, sokkal nagyobb lehet a politikai súlyuk. Ilyen erőt képviselnek a visegrádi négyek országai, és ez az erő már a nagyhatalmak – mint Németország vagy Franciaország – erejével is vetekszik – emelte ki.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »