Tovább folytatódik az iraki keresztények elvándorlása

Tovább folytatódik az iraki keresztények elvándorlása

Annak ellenére, hogy az iraki hadsereg és a vele szövetséges milíciák az ország nagy részét megtisztították az Iszlám Állam terroristáitól, az emberek továbbra sem érzik magukat biztonságban és továbbra is az elvándorlás mellett foglalnak állást.

Nem érzik magukat biztonságban a keresztények Irakban. A lakosság nagy része attól tart, hogy újból vallási és etnikai konfliktus alakul ki a Tigris folyó mentén – közölte az AY News.

A másik nagy probléma a megélhetés és nagyarányú munkanélküliség, főleg a fiatalok körében. Az árak folyamatosan drágulnak az országban, és a régen várt gazdasági fellendülés is elmaradt egyelőre, annak ellenére, hogy folyamatosan nő az iraki olajexport.

A családfők súlyos anyagi problémával néznek szembe, már nem tudják fenntartani a családjukat. Az egyedülálló, házasodni akaró fiatal férfiak sem tudnak biztos hátteret teremteni leendő feleségüknek.

Emiatt a megmaradt iraki keresztények is elhagyhatják az országot és végleg eltűnhet Irakból a kereszténység. A drámai helyzetre sok fiatal keresztény úgy hívja fel a figyelmet, hogy angol feliratú

pólót visel.

Az egyetlen biztos anyagi forrás a katonaság lenne. Egy iraki közkatona fizetése háromszor több, mint egy iskolai tanáré. Viszont a terrorellenes háború a végéhez érkezett, ezért már nincs szükség az újabb hadtestek felállítására.

Az iraki keresztények az elmúlt száz évben több népirtáson mentek keresztül. Először 1895-ben az oszmán és kurd csapatok több tucat falut dúltak fel a mostani Törökország délkeleti részén. Több ezer keresztényt öltek meg és tízezreket üldöztek el.

Majd az örmény népirtással párhuzamosan szintén az oszmánok és kurd csapatok lemészárolták az iraki keresztények felét. A népirtásban több százezer iraki keresztény veszett oda. A szír, arámi, káld és asszír keresztények Syfo Genocídiumként emlékeznek meg az 1915-ös véres eseményekről.

1933. augusztus 8-11 között Rashid Aali Al-Kilani kormányzása idején újabb népirtást történt. A brit védnökség alatt lévő Iraki Királyság északi részén lévő Samil községet teljesen feldúlták az iraki katonák és lakosságát lemészárolták. Közel háromezer asszír keresztény halt meg. Ezek után Moszul környékén még hatvanhárom asszír falut pusztított el az iraki hadsereg, ezzel 20 000-re emelkedett az asszír keresztény áldozatok száma, köztük Youseb Khananisho püspök is életét vesztette a mészárlásban.

Ennek következményeként tízezrével hagyták el Irakot a keresztények, és telepedtek le Európában, azon belül főként Svédországban, valamint Ausztráliában, illetve az Egyesült Államokban, ahová az Asszír Keleti Egyház vezetése is elmenekült és tette át véglegesen a székhelyét Bagdadból Chicagoba.

1947-re az iraki keresztény közösség alig érte el a 150 000 főt ami a lakosság 3%-át tette ki. A nyolcvanas évekre 1,5 – 2 milliós lélekszámú közösségre növekedett. Viszont az Irak ellen hozott embargó súlyosan érintette az ország gazdaságát és a kilencvenes évek végére ismét több százezer keresztény hagyta el hazáját.

2003-ban Szaddam Husszein rendszerének megbuktatása után ismét felerősödtek a keresztények elleni atrocitások és az akkori 1,5 milliós közösségből mára alig 350 000 fő maradt.

Az iraki keresztények többsége az asszír, káld, szír ortodox és az örmény egyházhoz tartozik. A kereszténység kétezer éve terjedt el az közel-keleti népek között és évszázadokon keresztül virágzott, mindaddig, amíg az arab muszlim haderő meg nem szállta a térséget…

S4C.news – Kassab Adonis


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »