Tovább csökkent a munkanélküliség, kevesebben dolgoznak külföldön

Tovább csökkent a munkanélküliség, kevesebben dolgoznak külföldön

Növekedett a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség a november–januári időszakban éves alapon, a kedvező folyamatokban az elsődleges munkaerőpiac bővülése játszotta a főszerepet – közölte a KSH. A munkanélküliségi ráta éves szinten 4,3 százalékról 3,8 százalékra csökkent.

A  november–január közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,436 millió volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban  A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett. A téli hónapokban megtorpant a foglalkoztatási adatok javulása, a foglalkoztatottak száma 12 ezerrel, a ráta 0,1 százalékponttal elmaradt a tavalyi negyedik negyedéves adatoktól.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 33 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 19 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 15–24 éves fiatal foglalkoztatottak foglalkoztatási rátája 28,5 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25–54 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 0,9 százalékponttal 83,8 százalékra javult, az 55–64 éves korosztályba tartozók körében a ráta 2,6 százalékponttal 53,4 százalékra nőtt.

Kevesebben dolgoznak külföldön

A munkanélküliek átlagos létszáma ugyanebben az időszakban 24 ezerrel, 174 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent. A tavalyi negyedik negyedévhez képest a munkanélküliek száma 2 ezerrel tovább csökkent, a ráta a tavaly szeptember–novemberi időszakban elért történelmi mélypontján maradt.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalékra csökkent, a munkanélküliek egyötöde azonban továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,4 százalékra, míg az 55-–64 éveseké 1,5 százalékponttal, 2,6 százalékra, csökkent egy év alatt. A 20–64 éves korosztály 73,8 százaléka  dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71,1 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 76,7 százalékos rátájának eléréséhez.

A foglalkoztatottak száma a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott a negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban 13 ezer, a feldolgozóiparban 32 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, 41 ezer új munkahely keletkezett. A közszolgáltatások esetében 40 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 8 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.

A munkanélküliség átlagos időtartama 15 hónapra csökkent; a munkanélküliek 38,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 33 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 19 ezer fővel csökkent. Így 174 ezer közfoglalkoztatott volt, miközben 98 ezren dolgoznak (rövid ideje) külföldön – írta a Portfolio.hu

Hatszázezres tartalék

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz – áll a Takarékbank elemzésében.

Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a piaci folyamatok is ebbe az irányba hatnak, mivel a versenyszféra létszáma gyorsabban növekszik.

A foglalkoztatás bővülésének lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon, és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlettebb európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.

A foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 millió főt a rendszerváltás óta először. A munkanélküliségi ráta 2017-ben éves átlagban 4,1 százalék lehetett, míg 2018-ban az éves ráta várhatóan 3,9 százalékig süllyed.

A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.

MTI

The post Tovább csökkent a munkanélküliség, kevesebben dolgoznak külföldön appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »