Törvénytelenül vontak el pénzt a kegyeleti alapból

Törvénytelenül vontak el pénzt a kegyeleti alapból

Törvénytelenül vont el kormányrendelettel a Bajnai-kormány 55 millió forintot abból a kegyeleti alapból, amelyet a 2009-es költségvetési törvényben szavazott meg az Országgyűlés. Az alap 100 millió forintjából az 1975-ben a bejrúti partoknál a tengerbe lőtt Malév-gép roncsait és az áldozatok maradványait kellett volna felhozni.

Negyvenkét évvel a Malév MA240-es járatának lelövése után kiderülhet, hogy miért történt a tragédia, tudta meg a Magyar Idők. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára írásban arról tájékoztatta a Malév-járattal kapcsolatban érdeklődő Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselőt, hogy a szerencsétlenség okainak kivizsgálásával kapcsolatos minősített iratok miatt tájékoztatást kér a Magyar Nemzeti Levéltártól. A történtek ugyanis ma is titkosak.

A Malév MA240-es Budapest–Bejrút járata 1975. szeptember 30-án, a hajnali órákban, 8 perccel a bejrúti repülőtéren való leszállás előtt, eddig ismeretlen okból a tengerbe zuhant – jelentette aznap az MTI. 1975. október 7-én a szerkesztőségek szigorúan belső tájékoztatására szolgáló kiadványban már ezt írták: „A Frankfurter Rundschau tudósítójának hétfői jelentése szerint a bejrúti légiforgalmi szakértők úgy sejtik, hogy rakétával lőtték le a Malév-gépet. A repülőn állítólag több tonna fegyver volt, melyet a libanoni polgárháborúban szemben álló feleknek szántak.” Erről egyébként Geleta Pál, az MTI Ferihegyre bejáratos fotósa részletesen beszélt e sorok írójának a halála előtt.

A Libanonból Budapestre induló Tu–154-es ötven utassal a fedélzetén zuhant a Földközi-tengerbe

A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezető tisztségviselői – Jasszer Arafat kivételével – 1975 szeptemberé­ben hivatalos látogatáson vettek részt a PFSZ budapesti irodájának megnyitóján. A részben nyilvános állambiztonsági irattári akták szerint Magyarországon titkos katonai felkészítést is kaptak a PFSZ aktivistái, akik a libanoni polgárháborúban vállaltak szerepet. Ezeket a palesztinokat szállíthatta Bejrútba a Malév-gép; az utasok közül 32 barna bőrű, 30–35 éves fiatalember volt, libanoni útlevéllel.

Tény, hogy a 160 fő befogadására alkalmas gépen ötven utas volt a katasztrófa időpontjában. Geleta Pál szerint a raktérben elhelyezett nagy tömegű felszerelés miatt kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát, a rakomány szerinte fegyver és katonai – Videoton gyártmányú – elektronika volt.

A személyzet egyik utaskísérő tagja a ma Angliában élő Németh László felesége volt. A férfi egy évtizede küzd azért, hogy megtudhassa, miért halt meg a felesége, ki és miért lőtte le az MA240-es járatot a bejrúti partok közelében. A többi magyar áldozat hozzátartozóival közösen elérték, hogy az Országgyűlés 2004-ben kegyeleti alapot hozott létre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetésében 100 millió forinttal, a repülőgép roncsainak, benne az áldozatok maradványainak a felszínre hozatalára. 2005-ben nem történt semmi, 2006-ban pedig a libanoni polgárháború fellángolása tette lehetetlenné a munkálatokat.

Fónagy János leveléből kitűnik, hogy az Országgyűlés a 2009-es költségvetési törvényben ismét megszavazta a 100 millió forintot a gép felhozatalára, ám a Bajnai-kormány ebből 55 milliót zárolt, majd a miniszterelnök 2010. március 31-én aláírta az összeg elvonásáról szóló kormányrendeletet is. Németh László szerint ez törtvénytelen lépés volt, hiszen kormányrendelettel nem lehet felülírni az Országgyűlés döntését, törvényt csak a törvény módosításával, azaz a költségvetés módosításával lehet megváltoztatni.

– Az államtitkár válasza nélkül soha nem jöttünk volna rá, hogy mi történt a kegyeleti alappal. Nem értem, ha állami kötelezettségvállalás volt, miért nem arra használták fel a pénzt, amire elkülönítették? Kormány hogyan vonhat el olyat, amit az Országgyűlés törvényben különít el? Persze már semmin nem csodálkozom. Amikor csak a Malév-gép ügyében Magyarországon jártam, a szocialista-liberális kormány titkosszolgálata folyamatosan figyelt, követtek, lehallgattak, mintha egy kém lennék, pedig csak azt szeretném megtudni, mi és miért történt 1975-ben – írta a Magyar Időknek Németh László.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »