Törvényes bíróhoz és a törvény előtti egyenlőséghez való jog

Törvényes bíróhoz és a törvény előtti egyenlőséghez való  jog

– pártutasításra 2016-ban is megvonandó ? –

Nyilvános kérdésfeltétel, dr.Handó Tündéhez, az OBH elnökéhez, mint a törvényszéki elnökök munkáltatójához

Az eddig felhozott tények, – itt olvasható – körülmények, ismeretében, birtokában, -ily módon,-  az OBH elnökéhez, dr.Handó Tündéhez, mint dr.Sorok Norbertnek, a Zalaegerszegi Törvényszék elnökének, ill. a Szekszárdi Törvényszék elnökének,  Csullag   Józsefné  munkáltatójához fordulunk.

Tesszük ezt azért, mert  – most aztán tényleges szerencse,- dr.Handó Tünde, munkaügyi bírói jogalkalmazói tevékenységet folytatott, bírói léte alatt, míg országos bírósági vezetői pozícióba nem került, továbbá, személyében összpontosul egyidejűleg a legfőbb magyar bírói igazgatási hatalom.

Ő az egyedüli közigazgatási és munkajogi kompetenciával rendelkező személy.

Így aztán, mivel munkássága  alapján,  a volt zalaegerszegi járásbírót bízta meg a Zalaegerszegi Törvényszék elnöki teendőinek ellátásával ideiglenesen 1 esztendőre, majd ezt követően kinevezéssel véglegesítette ezen hivatalában, vélelmezhető, hogy az elnök tevékenységét igen alaposan ismeri. Ugyancsak ismeri másik beosztottját, a Szekszárdi Törvényszék elnökét,   Csullag    Józsefnét.

Ismeri a Bszi-t és a Bjt-t is.  Erre figyelemmel kivizsgálja ezt a sajátos és a hatályos jogszabályok egyikében sem fellelhető elnöki magatartást és kellő, érdemi választ ad rá.

Konkrétan arra, hogyan működött esetemben, esetünkben  a Szekszárdi Járásbíróságra is kihatóan a Szekszárdi  Törvényszéken , ill.  a Zalaegerszegi Törvényszéken, a kijelölt II. fokú bíróságon a szignalizáció?

Hogyan került I. fokú bíróként az ügybe, mint “törvényes bíró”, dr. Tuba István?

Ki szignálta ki az ügyet a II. fokú, dr. Mesterházy István vezette tanácsra?

Majd  ki  és hogyan  szignálta “bele”….dr.Sorok Norbertet, a Zalaegerszegi Törvényszék elnökét ?

Dr.Sorok Norbert ezen büntetőeljárásban a Be. szerint milyen résztvevő?

Jakab Judit nevezetű ezen büntetőeljárásban a Be. szerint milyen résztvevő?

Dr. Handó Tünde OBH elnök asszonyának vizsgálódását, soron kívül kérnénk, várnánk el lefolytatni, és a legszélesebb nyilvánosság “előtt”, – idő rövidsége okán,-  hiszen 2016.október 18-ára van tűzve az újabb tárgyalási határnap dr. Mesterházy István részéről és által.

Akként, hogy “érvénytelen” nyilvános ülést tartott 2016.szeptember 29-én, amelyre, – törvényes jogszabályi lehetősége, súlyos, általa elkövetett jogszabálysértés okán,-  nem volt. De, miként közokiratok és az eseményről készült hanganyag rögzítette, mégis lefolytatta. Tehette ezt azért –  és teheti a továbbiakban is ?,- mert jogkövetkezmények nélküliek a megállapított bírói jogsértések  Zalában? Valamint Tolnában?  A Pécsi Ítélőtáblán?

Hiszen, ezek elbírálása OBH elnöki hatáskör a munkáltató jogán. aki az OBH mindenkori elnöke. .Jelenleg és már hosszabb ideje: dr.Handó Tünde.

Megismételjük, nem szeretnénk további bírósági jogsértések alanyai lenni, igényeljük a törvény előtti egyenlőség emberi, alkotmányos jogának biztosítását.

Azon tény, hogy a bírói függetlenség is deklaráltan alkotmányos alapjog, nem jelenti azt, hogy “MINDENTŐL” függetlenül, mindennemű jogszabályi determináltság és felelősségre vonás nélkül követhetnek el olyan törvénybe ütköző magatartásokat, amelyekért nincs jogilag helytállási kötelezettségük.

Ügyünkben a társasbíráskodás alkotmányi – és a Be. szabályai szerint másodfokon kivételt nem tűrő – elve ellenére „egyesbíróként” meghozott tanácselnöki elhatározás az érdemi határozatra közvetlenül kiható, a bírói függetlenség követelményét sértő döntés,  mint ez jelen esetben véleményünk szerint meg is történt, már akkor, mikor a tanács elnöke egyedül döntött a törvényes bíra kérdésében, nem törődve az abszolút hatályon kívül helyezési ok fennállásával, s meghatározta a II. fokú eljárásra a nyilvános ülés formáját kész tények elé állítva az eljáró tanács tagjait.

S történt ez úgy, hogy a nyilvános ülést Tanácselnök Úr dr. Mesterházy István 2016. augusztus 23. napján kitűzte, a fellebbezésemben szereplő törvényes bíróhoz való jog megsértésének vizsgálata ügyében viszont csak 2016. szeptember 22-én kért iratokat a Szekszárdi Törvényszék elnökétől – a büntetőügy aktájában szereplő iratok szerint – , azaz a fellebbezés elbírálása előkészítését követő egy hónap múlva az iratok ismerete nélkül döntött úgy egy személyben, hogy abszolút hatályon kívül helyezés esete nem áll fenn, mely álláspontunk szerint súlyosan sérti a tisztességes és pártatlan eljáráshoz ( beleértve a bírói tanács által hozott döntéshez – való jogunkat s sérti a Be. szabályait is.

Iratok nélküli döntés pedig úgy értendő, hogy a rendelkezésére álló iratokat meg sem tekintették, mert ha ezt tették volna, akkor nem bíróságon belüli belső egymás közti levelezéseket kérnek be, legalizálva a koncepciós eljárásukat és ebben a Zalaegerszegi Törvényszék elnökének is szerepet osztva, hanem a 2016.áprilisa óta az aktában lévő közokiratnak minősülő ügyelosztási rendeket tekintik át a vitatott évekre vonatkozóan .

Vagy teljesen másról volna már szó? Már nem számítanak az “írott jogszabályok”, hanem egy másfajta “jog” érvényesül, amely alapján “bizonyos utasítások” alapján járnak el, “személyre szabottan” ?

Ez a jogeset, azon túl is igen súlyos, hogy mindenkinek a maga ügye a legnagyobb.

Szeretnénk tiszta és világos képet kapni az érthetetlen és értelmezhetetlen történésekről. Ezért, ezen igényünket a széles közvélemény elé tártuk.

Hangsúlyozva: mi mindenkor a hatályos “írott” jogszabályok: Bszi, Bjt., Btk., Be., stb. rendelkezéseit figyelembe véve, azok keretei között, fejtettük ki, mind ténybeli, mind jogi álláspontunkat. Ahogy most is.

                                                                                                                                            TMRSZ

 


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »