Történelmi pillanat? A G7-ek elfogadták a globális minimumadóról szóló javaslatot

Történelmi pillanat? A G7-ek elfogadták a globális minimumadóról szóló javaslatot

A G7 csoport országai (Egyesült Királyság, Kanada, Olaszország, Németország, Japán, Franciaország és az Egyesült Államok) szombatón rábólintottak a globális minimumadó bevezetéséről szóló amerikai javaslatra. A társasági adókulcs globális minimumának nagyságát 15 százalékban határozták meg – az eredeti javaslat 21 százalékról szólt. A minimumadóhoz csatlakozni nem lesz kötelező, a 15 százaléknál kedvezőbb társasági adókulcsokkal rendelkező országok vonakodva fogadták már a javaslatot is.

Az Egyesült Államok és Joe Biden elnök igyekszik kerülni az olyan megszólalásokat, amikor név szerint emlegetik  a nagy amerikai tech-cégeket (Facebook, Google, Amazon), de kétség sem fér hozzá, hogy Európa elsősorban az ő adóikból vár nagyobb bevételeket. Természetesen ehhez arra lenne szükség, hogy a 15 százalékos adókulcsnál alacsonyabb társasági adóval dolgozó országok is csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A nem klasszikus adóparadicsomokon kívül ezekből kettő van Európában: Írország (12,5 százalékos társasági adó) és Magyarország (9 százalék).

Az adóztatás két fázisban történne. Az intézkedés egyik része, hogy a multik bevételének egy részét a bevétel realizációjának országában kell megadóznia. A Google Európa számos pontján szerzi hirdetési bevételeit, de adót az írországi székhelynek köszönhetően Írországban fizet. Ez régóta böki a brüsszeli bürokraták csőrét, ezért kapóra jött az amerikai javaslat. A másik pillér a 15 százalékosnál nem kisebb társasági adó bevezetése, amely elvileg csökkentené a vállalatok székhelyeinek kiköltöztetését a “kedvezőbb adókörnyezettel” rendelkező országokba – akár adóparadicsomokba.

Csak egy elsőkörös siker

Hírdetés

fogalmazott Rishi Sunak brit pénzügyminiszter. Twitter-bejegyzéséből az is kiderült, hogy a most elfogadott csomag szerint a legnagyobb globális multicégek bizonyos arányok mellett abban az országban is adót fizetnek majd, ahol az adott nyereséget realizálták.

Bár a globális minimumadó vitája valóban évek óta húzódik, a tárgyalások új lendületet akkor kaptak, amikor a koronavírus okozta gazdasági válság több százmilliárd eurónyi állami bevételt süllyesztett el, miközben a nagy tech-vállalatok virágzásnak indultak az online tér felértékelődése miatt.

Egyes számítások szerint csak a 15 százalékos nyereségadókulcs 50 milliárd eurós többletet jelentene az EU-s tagállamoknak. Ebbe nyilván beleszámolták azt a hatást is, hogy a munimumadó bevezetésével a cégeknek nem lesz hova elköltözniük “adóoptimalizáció céljából”. Ez persze nem igaz, a mostani döntés csak egy szűk körös megállapodás, amelynek nincs kötelező jellege. Magyarország például pedig már napokkal korábban jelezte, hogy számára a globális minimumadó bevezetése nem áll érdekében.

A következő körös megállapodásra júliusban kerül sor a G20-as csoport egyeztetésén.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »