Történelmi esemény a cseh miniszter felszólalása a kitelepített szudétanémetek szervezetének közgyűlésén

Történelmi esemény a cseh miniszter felszólalása a kitelepített szudétanémetek szervezetének közgyűlésén

NIF: A németek újra kipréseltek valamit maguknak. Mégpedig a Benes Dekrétumok eltörléséért megtették az első nagy lépést. A csehek elismerték, és bocsánatot kértek, a 70 évvel ezelőtti németek elleni kollektív bűnösség alkalmazása miatt!

Daniel Herman „kedves földijeimnek” nevezte a kitelepített németeket. A kollektív bűnösség eltörlése következik…?

Írta: KJ –2016.05.15.
Daniel Herman cseh kulturális miniszter, Berndt Posselt, az SdL elnöke és Horst Seehofer bajor miniszterelnök (Fotó: Jakub Střihavka/ČTK)

Történelmi eseménynek minősítette Berndt Posselt, a müncheni székhelyű Szudétanémet Bajtársi Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft, SdL) elnöke, hogy Daniel Herman cseh kulturális miniszter vasárnap beszédet mondott a kitelepített szudétanémetek éves közgyűlésén Nürnbergben.

Ez az első eset, hogy a cseh kormány hivatalosan és miniszteri szinten képviseltette magát a korábban Csehország egyik legfőbb ellenségének számító SdL közgyűlésén. Posselt szerint Herman részvétele a szudétanémetek legfőbb politikai fórumán azt jelenti, hogy a cseh kormány elutasította a kollektív bűnösség elvét, amelyet a II. világháború után a szudétanémetek (és a felvidéki magyarok – kj.megj) ellen alkalmazott az akkori Csehszlovákia.

Daniel Herman a 67. szudétanémet kongresszuson kijelentette: Csehország, Morvaország és Szilézia identitását évszázadokon keresztül a területén élő csehek, németek, zsidók, romák és lengyelek alakították. „A múlt század tragikus eseményei ezeket a kapcsolatokat megsértették, felszaggatták és némelyeket véglegesen tönkretették” – fogalmazott a miniszter, megemlítve a zsidók és a romák teljes elpusztítására irányuló náci terveket.

„A csehek és a németek közti kapcsolatokat a nemzetiszocialisták bűntettei rombolták, amelyeket a német nemzet nevében a cseh nemzet ellen követtek el. De ez még nem volt a vég. A háború befejező szakaszában a cseh nemzet egy részének bosszú iránti vágya ezeket a háborús bűntetteket a németül beszélő polgártársak elleni elkövetett szörnyű bűntettekké alakította át” – mutatott rá a cseh kulturális miniszter, aki beszédében elítélte a kollektív bűnösség elvének alkalmazását.

Daniel Herman német nyelvű beszédében

„kedves földijeimnek” szólította a kitelepített szudétanémeteket,

amiért azonnal hatalmas tapsot kapott a kongresszus mintegy háromezer résztvevőjétől.

A miniszter felidézte a kitelepítésekkel összefüggő saját tapasztalatait is, és kifejezte meggyőződését, hogy a jövőbeni együttműködés alapjait csak a cseh-szudétanémet megbékélés rakhatja le.

„Elfogadom a bocsánatkérés szavait önök néhány elődjének múltbeli tetteiért. Ugyanakkor a mi oldalunkról szeretném kifejezni mély sajnálatomat amiatt, amit hét évtizeddel ezelőtt a mi elődeink közül tettek néhányan, és ami megzavarta évszázados együttélésünket” – jelentette ki Nürnbergben a cseh miniszter, amiért szintén nagy tapsot kapott.

„Történelmi pillanat volt, amit ma átéltünk” – jelentette ki Herman beszéde után Posselt. Rámutatott, hogy ezúttal a cseh kormány hivatalos képviselője beszélt a kongresszuson. „Ezért minden, ami ma elhangzott, rendkívüli jelentőségű.

Ez nemcsak a kitelepítés világos elutasítása volt, hanem a kollektív bűnösség elvének az elutasítása is, amely annyira megmérgezte a 20. századot”

– szögezte le a Szudétanémet Bajtársi Szövetség elnöke.

Posselt emlékeztetett: néhány szudétanémet is felelős a náci bűntettekért, amiért ő maga már többször is a csehek megbocsátását kérte. „Aki kész vállalni a felelősséget, ahogy ezt Daniel Herman megtette, s ahogy azt a cseh kormány is teszi, és ahogy azt mi szudétanémetek is tesszük, az nem gyengül. Csak az, aki saját portája előtt is felsöpör mindent, kész Európa szívében a valódi partnerségre” – hangsúlyozta Berndt Posselt.

A cseh kormány miniszterének részvételét a szudétanémetek pünkösdi kongresszusán Horst Seehofer, bajor miniszterelnök is méltatta. Seehofer szerint már „éppen ideje volt”, hogy a tanácskozáson a cseh kormány képviselője is megjelenjen. „Ez azt bizonyítja, hogy mindkét fél kész a párbeszédre” – szögezte le.

Herman a tanácskozás után újságírókkal beszélgetve szintén azt mondta, hogy már éppen ideje volt a hivatalos kapcsolatfelvételnek. Szerinte a cseh-szudétanémet megbékélést elsősorban a négy évtizedes kommunista rendszer hátráltatta. Vojtěch Filip, akit szombaton újra a cseh kommunista párt elnökévé választottak, nyilatkozatban ítélte el a cseh miniszter nürnbergi látogatását a szudétanémet kongresszuson, s követelte lemondását. A többi cseh politikai párt támogatta a kormány döntését, illetve megértéssel tudomásul vette azt. A kommunisták egyedül maradtak, a többi politikai párt támogatása nagyon fontos, mert a megbékélés pártokon átívelő téma – mutatott rá Herman.

A kitelepítettek ügye a terezíni megemlékezésen is felmerült

A háború utáni kitelepítések témája közvetetten a terezíni gettó felszabadulásának évfordulóján megrendezett megemlékezésen is felmerült.
Önkritikával és objektívan kell szemlélni a múltat – jelentette ki Milan Štěch, a cseh szenátus elnöke a második világháború zsidó áldozataira való megemlékezésen vasárnap a közép-csehországi Terezínben.

Milan Štěch ünnepi beszédében ugyanakkor leszögezte: különbséget kell tenni a nácik által a 2. világháború idején elkövetett háborús bűncselekmények és a szudétanémetek háború utáni kitelepítése között. A világháború és a németek azt követő kitelepítése két különböző dolog, amelyeket nemcsak az áldozatok eltérő száma miatt nem lehet összehasonlítani.

„A kitelepítések idején történt bűncselekmények konkrét egyének tettei, míg a megszállás alatti náci bűncselekmények a német állam hivatalos és átgondolt politikai kampányának a részét képezték” – vélekedett a cseh parlamenti felsőház elnöke.

Csehország a második világháború idején Cseh-morva Protektorátus néven német megszállás alatt volt. A mintegy hárommillió csehországi német döntő többsége a háború kitörése előtt támogatta a Szudétáknak nevezett németek lakta határvidékek Németországhoz való csatolását. A kitelepítések és a németek ellen elkövetett háború utáni atrocitások áldozatainak számát több ezerre becsülik a történészek.

A háború után a szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat az akkori csehszlovák rendszer kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította, elvette állampolgárságukat, vagyonukat. A németeket kitelepítették az országból, míg a magyarok kitelepítését a győztes nagyhatalmak 1945 nyarán Potsdamban megtartott konferenciája nem hagyta jóvá. A magyaroktól ezért belső áttelepítésekkel, szlovák-magyar lakosságcserével és reszlovakizációval próbált megszabadulni az akkori csehszlovák állam.

A Prágától mintegy 30 kilométerre nyugatra fekvő terezíni katonai erődöt 1780-ban II. József osztrák császár alapította, és a poroszok elleni védelemre szolgált. A 2. világháború alatt a nácik koncentrációs tábornak használták. A hozzáférhető adatok szerint összesen mintegy 155 ezer zsidót tartottak ott fogva Európa számos országából, közülük 118 ezer az életét vesztette.

Történelmi dokumentumok szerint a magyar foglyok száma Terezínben mintegy 1100-1200-ra tehető. Nagy többségük nem élte túl a világégést.

A terezíni náci koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg egységei szabadították fel 1945. május 9-én.

Történelmi esemény a cseh miniszter felszólalása a kitelepített szudétanémetek szervezetének közgyűlésén

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Jog, Történelmi visszatekintés, Visszaemlékezés Tagged: cseh-szudétanémet megbékélés, kollektív bűnösség, Szudétanémet Bajtársi Szövetség, terezíni gettó


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »