Recep Tayyip Erdoğan török államfő 2020. augusztus 21-én – a Hagia Sophia után – mecsetté nyilvánította a szintén az UNESCO-világörökség részét képező, eredetileg bizánci templomként működő isztambuli Kariye (Chora) múzeumot. A The Tablet angol katolikus hetilap január 18-án arról számolt be honlapján, a török kormány esetleg átgondolja ezt a döntését.
A tavaly nyáron hozott döntés ellenére talán mégsem alakítják mecsetté az egykori templomot és nem takarják el gyönyörű mozaikjait és freskóit. A középkori Szent Megváltó ortodox templomot bibliai jeleneteket, valamint Jézust és szenteket ábrázoló, 14. századi alkotások díszítik.
A templom elnevezése – Kariye (Chora; görögül Χώρᾳ) – a helyre utal, hol épült: az egykori városfalakon kívül. Az Oszmán Birodalom idején mecsetként működött az épület, és vakolattal, meszeléssel részben eltakarták a keresztény műalkotásokkal. 1945-ben a Török Köztársaság minisztertanácsa múzeummá nyilvánította az egykori templomot, és lehetővé tette az amerikai szakemberek számára, hogy visszaállítsák annak régi fényét.
A török kormány tavaly augusztusi bejelentése az átalakításról kiváltotta az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO, az ortodox keresztény egyházak és a művészettörténészek tiltakozását. A híradások azzal vádolták Recep Tayyip Erdoğan elnököt, aki a média figyelmétől kísérve 2020. július 24-én részt vett az akkor mecsetté alakított Hagia Sophiában a pénteki imán, hogy bátorítja muszlim nacionalista támogatóit.
Egyre több jel utal arra, a felháborodás arra késztethette Törökországot, hogy felülvizsgálja az isztambuli Sixtus-kápolna néven is ismert épülettel kapcsolatos terveit. Az első muszlim imádságot 2020. október 30-án tartották volna ott Erdoğan elnök részvételével, ám azt az előtte való napon lemondták azzal az indokkal, hogy további „felújítási” munkálatokra van szükség. A The Art Newspaper művészeti magazin arról írt, hogy a környékbeli üzlettulajdonosok beszámolója szerint a munkások novemberben eltávolították a mihrábot, a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát jelző fülkét. A török vallásügyi hivatal azt nyilatkozta, nem jelölték ki a mecset megnyitásának új dátumát, az épület átalakításáért felelős hivatal pedig nem kommentálta az eseményeket.
Az UNESCO megbízottakat küldött Isztambulba októberben, hogy megvizsgálják a két érintett isztambuli templomot, és a szervezet figyelmeztette Törökországot, hogy a változások veszélyeztethetik az épületek világörökségi státuszát.
Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, valamint a különböző nemzeti ortodox egyházak elítélték Isztambul döntését. A Orosz Ortodox Egyház közleménye „szörnyű, modern barbárságnak” nevezte a mecsetté alakítást.
Bahattin Yücel volt török turisztikai miniszter a The Art Newspapernek úgy nyilatkozott, szerinte a gazdasági érdek azt diktálja, hogy múzeum maradjon az épület, mivel számos vallási turistát vonz.
Çiğdem Kafescioğlu, az isztambuli Boğaziçi Egyetem történésze másképpen vélekedett. „Azt hiszem, megérezték a nemzetközi nyomást, és ízlésesebben próbálják intézni a dolgokat, mint a Hagia Sophia elsietett megnyitásakor” – mondta, hozzátéve: „Ahelyett, hogy örökségként tekintenének az épületre, a döntéshozók a politika szemüvegén keresztül nézik azt.”
Fordította: Szalontai Anikó
Forrás: Thetablet.co.uk
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
