Törökország nyugatról keletre fordul

Sputni News, TRT, MTI

Törökország az orosz-kínai vezetésű Sanghaji Együttműködési Szervezettel (Shanghai Cooperation Organisation – SCO) fűzné szorosabbra a kapcsolatát. Magas szintű kínai-török találkozóra került sor Ankarában, miközben Recep Tayyip Erdogan török államfő Oroszországba készül menni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzon. A NATO tagsággal rendelkező Törökország és az Egyesült Államok között azonban tovább nő a feszültség, miután Washington nem hajlandó kiadni Ankarának Fethullah Gülen hitszónokot, akit a török vezetés felelőssé tett a július 15-i meghiúsult katonai puccskísérletért.

Látogatást tett Törökországban a kínai külügyminiszter-helyettes, Zhang Ming – számolt be a Sputnik News.

Zhang Ming azzal a céllal érkezett Törökországba, hogy megvitassák a közelmúlt katonai puccskísérletét, illetve a kétoldalú kapcsolatokat.

Kína azt reméli, hogy Ming látogatása Törökországban segít elmélyíteni a kétoldalú együttműködést, hozzájárul a Kína és Törökország közötti stabil kapcsolatok fejlesztéséhez – közölte pénteken Hua Chunying, a kínai külügyminisztérium képviselője.

Júniusban Li Huilai külügyi államtitkár – még a július 15-i törökországi katonai puccskísérlet előtt – kijelentette: Kína támogatja a további együttműködés erősítését Törökország és a Sanghaji Együttműködési Szervezet között.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet egy kormányközi szervezet, amelyet 2001-ben alapított Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán.

A szervezet júniusi csúcstalálkozóján India és Pakisztán aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely hivatalosan is elindította a két ország csatlakozási folyamatát, hogy teljes jogú tagjává váljanak az SCO-nak a Kazahsztán fővárosában megrendezendő, 2017-es astanai találkozón.

Mongóliát 2004-ben, Indiát, Pakisztánt és Iránt a 2005-ös csúcsértekezleten fogadták be megfigyelőként, majd hozzájuk csatlakozott később Afganisztán és Fehéroroszország.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet kezdettől fogva orosz-kínai vezetéssel valósul meg. A tagországok megállapodtak az emberi jogok, a szociális stabilitás, a nemzeti függetlenség, a szuverenitás és a területi integritás értékeinek fontosságában, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a biztonságpolitika, a terrorizmus elleni közös fellépés. A főbb kérdésekben a szervezet csúcstalálkozóin születnek döntések. Minden évben valamelyik tagország fővárosa ad otthont a megbeszéléseknek.

Felértékelődnek az orosz kapcsolatok

Törökország, amely NATO-tagországként az Egyesült Államok szövetségesének számít, illetve a menekültválság kérdésében nélkülözhetetlen partnere az Európai Uniónak, egyre inkább kelet felé fordul. Ezt nem csak a Sanghaji Együttműködési Szervezettel való szorosabb kapcsolat jelzi, hanem az Oroszországgal való békülés is, amelyre azután került sor, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő bocsánatot kért az orosz elnökhöz, Vlagyimir Putyin intézett üzenetében annak az orosz katonának a haláláért, akinek vadászgépét tavaly novemberben lőtte le a török légierő a szíriai határnál.

“Oroszországgal, sajnos, nemkívánatos esetünk volt a repülőgéppel, és a rá következő nyolc hónapban folytatódtak a kedvezőtlen folyamatok. Ezután írtunk egy levelet, amelyben rámutattunk arra, hogy Törökország és Oroszország kapcsolatai rendkívül fontosak az egész térségre nézve, nem helyes egymástól elkülönülve élni, és a problémák rendezést javasoltuk”

– idézte Erdogant pénteken a TRT török televízió.

A török államfő ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy gyümölcsöző tárgyalásoknak néznek elébe a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó augusztus 9-i szentpétervári találkozón.

“Biztos vagyok abban, hogy a látogatásom után sok minden újra sínre kerül. És természetesen az egyik legfontosabb téma számunkra Szíria. Korábban kimerítően tárgyaltunk róla”

– mondta a török államfő.

A törökök megsértődtek az Egyesült Államokra és az Európai Unióra

Azzal párhuzamosan, hogy javulnak a török-orosz kapcsolatok, tovább nő a feszültség Törökország és az Egyesült Államok között. Washington ugyanis nem látja bizonyítottnak, hogy az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónoknak köze lenne a július 15-i török katonai puccskísérlethez. Ankara eddig négy dossziét küldött Gülennel kapcsolatban Washingonnak, és a hitszónok kiadatását kéri, de további bizonyítékokat is ígérnek.

Törökország az Európai Unió és az Egyesült Államok hallgatását is bírálta, illetve hiányolja a török demokrácia melletti kiállást.

A TRT török televízió arról számolt be a Daily Sabahra hivatkozva, hogy Ibrahim Kalin, a török köztársasági elnöki hivatal szóvivője az újságban megjelent „Új politikai konszenzus Törökországban a puccs után” című írásában arra emlékeztetett arra: a társadalom minden rétegének puccsellenes kiállásában a politikai pártok is osztoztak, de ez a demokrácia melletti szövetség elkerülte az USA és Európa figyelmét, sőt, semmiféle tiszteletet nem mutattak iránta.

Kalin arra is felhívta a figyelmet, amennyiben az Egyesült Államok továbbra is lehetővé teszi, hogy Gülen kihasználja az amerikai jogrendszer hézagait, az nem szolgál semmi célt, csak a Törökországban tapasztalható Amerika-ellenességet növeli.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »