Törökország befejezte a kurdok elleni hadműveletek előkészítését. Amerikától nem tartanak

Törökország befejezte a kurdok elleni hadműveletek előkészítését. Amerikától nem tartanak

Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden bejelentette, hogy országa hadserege befejezte a török-szíriai határ keleti vonalánál élő kurdok elleni hadművelet előkészítését.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Törökország egy 30-40 kilométeres „biztonsági zónát” (valójában katonai és etnikai ütköző zónát) akar létrehozni az Eufrátesztől keletre, a török-szír határ keleti vonalán. Nem csak kiszorítani akarja onnan az ő szempontjából jelentős nemzetbiztonsági kockázatnak tekintett kurdokat (Törökországban jelentős kurd kisebbség él), hanem szeretné betelepíteni oda a területén élő 3,6 millió szír menekültet is.

Erre a célra nem kevés pénzt akar költeni. A térségben 10 várost és 140 falut akar felépíteni 27 milliárd dolláros költségvetésből a visszatelepülő szírek számára. Mindegyik település kapna mecseteket és iskolákat.

Vasárnap a Fehér Ház váratlanul bejelentette, hogy az USA kivonja csapatait a térségből, ezzel gyakorlatilag magára hagyva az Iszlám Állam elleni harcban legfontosabb szövetségesének bizonyuló kurdokat. Ennek is megvan a maga háttere: egészen a bejelentésig komoly kockázata volt, hogy amerikai és török katonák kerülnek szemben egymással a csatatéren, ami a két (egyébként NATO-szövetséges) ország kapcsolatában katasztrofális hatású lehetett volna.

Persze a nem hivatalos elnökválasztási kampányba kerülő amerikai közvélemény a lépést elég vegyesen fogadta. Donald Trump újrázni akaró amerikai elnök ezért hétfőn megfenyegette Ankarát, miszerint „ha túlmennek egy határon”, akkor Trump „tönkreteszi és megsemmisíti” a török gazdaságot.

A fenyegetőzés természetesen Erdogant nem tántorította el, és kedden ezt nyilatkozatában jelezte is. Trump azonban – hogy szavainak nagyobb hangsúlyt, a kurdoknak pedig némi egérutat adjon – kizárta Törökországot a Északkelet-Szíriában működtetett közös légierő-koordinációs rendszerből, ami azt jelenti, hogy a török légierő csak nagyon korlátozott támogatást tud biztosítani a szárazföldi egységeknek.

Hírdetés

Az amerikai katonák térségből való kivonása miatt elsősorban Trumpot támadják. A kritikusok szerint ez lehetőséget ad Iránnak, hogy megvesse a lábát Szíriában (nem nagyon világos hogyan, mert a kurdok szunniták, Irán pedig siíta). A belpolitikai célú támadások mellett azonban tényleg drága mulatság az USA számára a kurdok elárulása.

Ezzel ugyanis az Iszlám Államnak ad lehetőséget, hogy a katonai feszültséget kihasználva újra megvesse a lábát Szíriában. Másrészt, a látványos „árulás” után aligha talál még egyszer olyan szövetségest az USA a Közel-Keleten, amely hajlandó lesz céljaiért vérét hullatni, hogy ne amerikai katonákat lőjenek halomra a terrorizmus elleni harcban.

Az érem másik oldala, hogy Törökország sokkal fontosabb szövetséges az USA számára, mint a kurdok. A NATO második legnagyobb hadereje a törököké, földrajzi elhelyezkedése pedig nem csak a Közel-Kelet és Irán miatt fontos, hanem azért is, mert Oroszország déli, kaukázusi határainál fekszik. A kurdok elárulása gyakorlatilag javíthatja az utóbbi időben egyre hűvösebb amerikai-török kapcsolatokat.

A kurdok kétségbeesetten próbálnak szövetségest találni a török offenzívával szemben. Tárgyalásokat kezdeményeztek az oroszokkal és szír kormányerőkkel. Az oroszok egyelőre óvatosak. A Kreml szóvivője, Dmitrij Preszkov kijelentette, Moszkva először megvárja, az USA végül hány katonát von ki a kérdéses területről. A biztonsági zónának szánt sávban mintegy 1000 amerikai katona állomásozik hivatalosan, ebből eddig az USA 50-et vont ki.

A szír kormány egy valódi súly nélküli nyilatkozatot adott ki arról, hogy Dmaszkusz minden eszközzel megvédi Szíria területi egységét és elutasít minden terjeszkedési szándékot szír földön. A Szíria sorsában szintén érdekelt Irán nem arra szólította fel Törökországot, hogy ne folytassa a hadműveletet és tartsa tiszteletben Szíria szuverenitását.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »