Toroczkai: Minikrízis zajlik a Jobbikban

Radikalizmus és néppártiság – Toroczkai László szerint az ő személye a garancia arra, hogy mindkettő megfér egymás mellett. Ásotthalom polgármesterét Vona Gábort kérte fel alelnökjelöltnek, a három kiszorításra ítélt vezető – Novák Előd, Szávay István és Apáti István – egyikének a helyére. Toroczkai László a Magyar Nemzetnek azt mondta, megméreti magát, de ha nem érzi a tagság „meghatározó többségének az erejét”, nem vállalja el a posztot.

– Először – ahogy fogalmazott – kapásból nemet mondott Vona Gábornak az alelnöki felkérésre. Miért gondolta meg magát?
– Nekem eszembe sem jutott volna indulni az alelnökségért, de mégis a Jobbik első embere kért fel, ez pedig olyan helyzet, amelyen el kell gondolkozni. A döntésemet nehezítette, hogy Ásotthalom polgármestere vagyok, és az is kívánok maradni; a 2019-ig szóló mandátumom alatt szeretném a megkezdett munkát befejezni, a települést rendbe tenni. Ezért el kellett magyaráznom a helyieknek is, hogy én nem hagyom el Ásotthalomot.

– Eddig nem volt párttag. Csak az alelnökség kedvéért lépett be a Jobbikba?
– Ott voltam már a Jobbik 1999-es indulásakor, ahogy a 2003-as párttá alakulásakor is, vagyis végigkísértem egész története alatt. Nem az a meglepő, hogy a Jobbik tagjává váltam, hanem az, hogy éppen most. De felkérést kaptam a Jobbik elnökétől, és úgy érzem, segíteni tudom a pártot az eddigi életútjának talán legnehezebb időszakában, a 2018-as választásokra felkészülő két évben.

– Nem tart attól, hogy a Jobbikon belül már most is érezhető jelentős feszültség az elkövetkezőkben, konkrétan a tisztújításkor csak eszkalálódni fog?
– A média tematizálja ezt a tagadhatatlanul kialakult minikrízist, ami most a Jobbikban van, egyfajta radikális-néppárti ellentétté alakítva. Én ebben nem hiszek. Éppen az én személyem lehet egyfajta garancia arra, hogy a radikalizmus és a néppártiság megfér egymás mellett. Ráadásul hidat képezhetek azok irányába is, akik most úgy gondolják, hogy a megvétózott alelnököknek továbbra is helyük van a vezetésben. Én az érintettekkel is nagyon jó viszonyt ápolok; nem titok, hogy Szávay Istvánnal és Apáti Istvánnal is többször beszéltem az elmúlt napokban, és kifejezetten bátorítottak, hogy elinduljak.

– A harmadik kiszorított alelnök, Novák Előd viszont utalt arra, hogy Vona Gábor a kritikusait szeretné eltávolítani az elnökségből; azokat, akik vállalják vele szemben is a véleményüket. Ön mondana nemet Vona Gábornak?

– Az elmúlt húszéves közéleti tevékenységem alapján eléggé egyértelmű, hogy csapatjátékos vagyok, de nem bólogatójános. Vona Gábor felkért, én beléptem a pártba, és elindulok az alelnökségért. Ám ha a kongresszuson nem érzem a tagság meghatározó többségének az erejét magam mellett, akkor nem fogom vállalni.

– Ezt lehetne szavazatarány tekintetében számszerűsíteni is?
– Nem. Ezt érezni, látni fogom.

– Milyen alelnöki programmal szeretné meggyőzni a tagságot?
– A kongresszusig el fogom készíteni a programomat. Kétéves megbízatásra készülök, ez nem jelenti azt, hogy életem végéig a Jobbik alelnöke leszek. Két, keservesen nehéz évben próbálom majd segíteni a pártot. Arra vállalkozom, hogy kőkeményen dolgozni fogok, ha alelnökké választanak, de Ásotthalom polgármestere is maradok. Embert próbáló feladat lesz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »