Törésvonalakat vizionál a Nézőpont a Jobbikban

A belső feszültségek a Jobbikban, a radikálisok leválhatnak, Vona Gábor nem szerepel a médiában, a kormány egyre sikeresebb, adócsökkentések, béremelések, Vona Gábor megbukik. Klasszikus Wishfull thinking a Nézőpont Intézettől, csak önöknek, csak most!

ertJó nagy kupleráj lehet a Fidesz-központban, így ahelyett, hogy a párt sajtóosztálya adott volna ki egy közleményt a Jobbik belső pártéletéről, véletlenül a kormánypárt-közeli Nézőpont Intézet “elemezte” ki, hogy a Jobbikon belüli törésvonalak felerősödtek, hogy egyre több jobbikos kérdőjelezi meg nyilvánosan a néppártosodás stratégiájának eredményességét, hogy Vona Gábor előremenekült, elterelve ezzel a figyelmet politikai kudarcairól, és hogy kérdés, a párttagság meddig bízik Vona Gáborban.

Az elemzésnek nevezett kiadvány szerint “bizonyítja” a néppártosodás kudarcát, hogy míg a Jobbik képviselői a 2010-es parlamenti választást követően még a parlamenti helyek 12,2 százalékát birtokolták, a 2014-es voksolást követően azonban már csak a mandátumok 11,6 százalékával bírtak, s míg 2015 első felében a párt a teljes felnőtt népesség körében ugyan növelni tudta táborát – tavaly áprilisban már a 17 százalékot is elérve –, az év második felére ismét tartósan a 2014-es szintre ragadt be támogatottságuk – írják, bár elfelejtették megemlíteni a menekültválság miatt bekövetkezett válságkormányzás automatikus kormányzati népszerűségnövekedését.

Szerencsére nem felejtik el megemlíteni viszont az utóbbi idők egyik legröhejesebb kutatását is, amelyben azt vizsgálták és persze jöttek rá, hogy a Jobbik-táboron belül 44 százalékot tesz ki a magukat radikálisnak nevező szimpatizánsok aránya, akármit is jelent ez a fogalom. A kiadvány szerint a radikális ellenzék kiszorításával a jelenlegi tábor egy része elbizonytalanodhat, sőt, le is morzsolódhatnak – olvasható a sajtóosztály az Intézet kiadványában.

Törpepártok is többet szerepelnek a médiában

Az is nagy szerencse, hogy nem felejtették el kihagyni a brossúrából saját, korábbi elemzésüket sem, amiben Vona Gábor médiaszerepléseit vizsgálták. Ebből kiderül, hogy 2016. első negyedévében a vezető csatornák hírműsoraiban a szocialista pártelnök magasan vezette a legtöbbször saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok listáját, addig Vona Gábor háttérbe szorult és ellentétben az azt megelőző időszakkal – amikor még ő vezette az ellenzéki politikusok megszólalási listáját – a PM kivételével ma már az összes ellenzéki párt vezetője megelőzte a Jobbik elnökét e téren.

Ezt az intézet azzal magyarázza, hogy “elbukott a férfiak korkedvezményes nyugdíjáról szóló népszavazási kezdeményezés, de a korrupcióval és az állami földek értékesítésével kapcsolatos felvetések sem jelentettek tartósan átütő témát“.

A valóság persze ennek épp az ellenkezője, a témák többségében átütő erejűek, csak épp a kézi vezérlésre kapcsolt médiában értelemszerűen nem engedik megszólalási lehetőséghez jutni a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, amit jól jelez, hogy az amúgy mérhetetlen politikai támogatottsággal bíró PM vezetője szerepelt csak kevesebbet a híradásokban.

Ezáltal a Nézőpont Intézet nem azt bizonyította be a kutatásában, hogy a Jobbik képtelen tematizálni a közbeszédet, hanem azt, valójában hogyan is működik ma a sajtó Magyarországon (írd és mondd: ha az MSZP hirtelen megközelítené a Fideszt, Tóbiás Józsefnek is több ideje lenne esténként – a szerk.).

De az igazán cuki rész csak most jön. Itt – természetesen szigorúan tudományos alapon – azt fejtegetik, hogy

“az ország egyre szélesebb gazdasági mozgásterének köszönhetően a kormány számára a ciklus második felében további lehetőségek adódnak arra, hogy a javuló gazdasági eredményeket az állampolgárok a mindennapi életük során is egyre inkább érezhessék. Így a 2017-es büdzsé tervezete jelentős adócsökkentésekre és béremelésekre nyújt lehetőséget. Ebben a gazdasági és politikai környezetben a protesthangulat növekedésére számítani nem tűnik reális forgatókönyvnek.”

– mutatnak rá a tudományos vizsgálat fókuszában.

A könnyebb érthetőség kedvéért összefoglaljuk egy rövid folyamatábrában a Nézőpont Intézet által végzett elemzést:

Belső feszültségek a Jobbikban —> a radikálisok leválnak a pártról —> Vona Gábor nem szerepel a médiában, mert nem tud tematizálni —> a kormány a helyén van és egyre sikeresebb —> több pénz az embereknek —> akik elégedettek a kormány munkájával —> a Jobbik ezért esélytelen 2018-ban —> Vona Gábor megbukik.

Hiányzik még innen a Jobbik megszűnése/összeroppanása/eltűnése/összeomlása, reméljük, az majd a következő kutatásból kiderül.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »