Topolya: Bemutatták a jövőbeni víztisztító rendszer projektumát

Topolya: Bemutatták a jövőbeni víztisztító rendszer projektumát

Több mint három évtizede létező probléma Topolyán és környékén a Krivaja folyó szennyezése. Az utóbbi öt évben foglalkoznak azonban csak intenzívebben is a probléma megoldásával. A ma megtartott topolyai kerekasztal-beszélgetés keretében elhangzott, hogy el kell dönteni, az ipari létesítmények és a lakosság által kibocsátott szennyvíz megtisztítását közösen, vagy külön-külön oldják-e meg.

A jövőbeni topolyai szennyvíztisztító tervét az Újvidéki Műszaki Egyetem projekttervezési szakcsoportjának tagjai, prof. dr. Srđan Kolaković és Cinkler Rudolf magiszter egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be Topolyán.

A szennyvíztisztítás kérdése évtizedek óta megoldatlan, tehát örökös téma a topolyai község területén, de egyelőre csak Bácskossuthfalván létezik és üzemel is egy víztisztító berendezés.

Kislinder Gábor polgármester emlékeztetett rá, hogy a jövőbeni víztisztító helyét már korábban kijelölték, a projektum formáját és annak kivitelezési módját azonban körültekintően kell megválasztani. A tervezet azonban elkészült és – annak véglegesítését követően – akár már az idén megkezdődhet a víztisztító megépítése.

Cinkler Rudolf elmondta, hogy azt is el kell dönteni, hogy az önkormányzat önállóan belevág-e a víztisztító megépítésébe, vagy az ipari létesítményekkel, érintett vállalatokkal közösen próbálják meg kiépíteni azt. Amennyiben ugyanis az iparral közösen építenék, az talán összességében valamivel olcsóbb megoldás lenne, de ez a verzió azt a kockázatot rejti magában, hogy ha az érintett cégek menet közben – anyagi vagy más okokból – visszakoznának, akkor az az önkormányzat és egyben a lakosok számára is kedvezőtlen feltételeket teremtene. A környező községekben már volt ilyen példa, ezért most Topolyán talán egy olyan megoldás körvonalazódik, hogy az önkormányzat a lakossági szennyvíz megtisztítására önállóan, illetve esetleges jövőbeni Európai Uniós források igénybe vételével belefogna a víztisztító megépítésébe, abban bízva, hogy ez az érintett vállalatokat is arra serkentené, hogy mihamarabb megoldják a saját problémáikat.

Az elemzések azt mutatják, hogy a Krivaja folyó partján épült gyárak hetven százalékban, a lakosságtól származó szennyvíz pedig harminc százalékban felelősek a környezet szennyezéséért.

Kolaković azt is elmondta, hogy topolyai szennyvíztisztítót az európai szabványoknak megfelelően tervezték. A művelet során előbb mechanikai, majd biológiai, végül pedig vegyi tisztításra kerülne sor, mielőtt a vizet visszajuttatnák a természetbe. Cinkler Rudolf azt is elmondta, hogy az érintett cégeknek még az ipari zónában, tehát a létesítményen belül kellene előtisztításokat végezni, de ha ezt még egy lépéssel megtoldják, akkor önállóan is meg tudnák oldani a víztisztítást.

A jelenleg érvényes törvények értelmében a meglévő gyáraknak 2022-ig kell véglegesen megoldaniuk a szennyvíztisztítást. Cinkler elmondta, hogy a Krivaja folyó érzékeny vízbefogadónak számít, ami azt jelenti, hogy a jövőben a bele engedett vizet magas tisztítási hatásfokkal kell kezelni. A mechanikai, majd a biológiai tisztítást követően a foszfátok és nitrátok semlegesítése végett vegyi tisztítást is be kellene iktatni.

A szakemberek elmondták azt is, hogy bizonyos szempontból érthető a cégek sok esetben távolságtartó magatartása is, hiszen ezek a vállalatok sok esetben napi szinten likviditási gondokkal küszködnek, így a környezetvédelmi szempontok nem jelentenek prioritást.

Kolaković professzor elmondta azt is, hogy a régióban is lesújtó a helyzet, mivel az ország szennyvizének mintegy 70 százaléka tisztítatlanul éri el a környezetet, komoly közegészségügyi kockázatokat okozva, ezért az elkövetkező években, legalább 1 milliárd eurót kell majd a szennyvíztisztításba befektetni. A topolyai berendezés megépítése mintegy 4 millió euróba kerülne, amennyiben pedig fázisokban valósítanák meg, ahogyan most tervezik, akkor az első fázisban mintegy 1,5 millió eurót kellene beruházni.

A szennyvízből eredő gondok nem csak Topolyát, de az egész régiót érintik. A szennyvizektől legjobban veszélyeztetett és terhelt Krivaja folyó Topolya után Bajsát, majd Kishegyest, Bácsfeketehegyet és Szenttamást érintve ömlik a DTD csatornába, az pedig a Tiszába, melynek vize végül a Dunában köt ki, ezért regionális, és egyben a Duna menti régiót is érintő problémáról beszélhetünk. Az összejövetelen elhangzott, hogy a Nagy-Bácskai-csatorna (Ferenc-csatorna) közelében élők is komoly veszélynek vannak kitéve, ott is évek óta próbálkoznak különféle projektumokkal, de tartós megoldás még nem született.

Tóth Péter


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »