Tomaš Halík: A kereszténységgel visszaélő populisták jelentik a legnagyobb fenyegetést Európára

Tomaš Halík: A kereszténységgel visszaélő populisták jelentik a legnagyobb fenyegetést Európára

A Templeton-díjas Tomaš Halík cseh pap figyelmeztet az európai parlamenti választások előtt az egyre erősödő xenofóbia (idegengyűlölet) és a populizmus veszélyére.

A Templeton-díjas cseh katolikus pap és vallásfilozófus, Tomaš Halík intette az európai polgárokat, ne bízzanak a populista politikusokban, akik a kereszténységet arra használják fel, hogy a saját populista programjukat mozdítsák elő vele – Halík szerint ez jelenti a legnagyobb veszélyt az Európai Unióra nézve.

„Ismét tanúi lehetünk, hogy Istent összemossák a nemzettel, a keresztény hitet pedig az idegengyűlölet és a populizmus veszélyes bálványaival” – fogalmazott Tomaš Halík előadásában, melyben a Közép-Európában a kereszténység előtt álló kihívásokról beszélt egy mariazelli konferencián. Halík 2014-ben kapott Templeton-díjat a vallás és spiritualitás területén végzett tevékenységéért; jelenleg Prágában a Károly Egyetemen oktat filozófiát és teológiát.

„Sok szenvedélyes beszéd hangzik el arról, milyen fontos védelmezni a keresztény értékeket Európában, főleg a menekültektől és muszlimoktól való félelem kapcsán – mindez azonban csupán üres szó, buborékok, melyekkel a populisták a hatalmi igényeiket leplezik, s közben megkísérlik a parlamentáris demokrácia helyére az autokratikus rendszereket állítani” – mondta a 70 éves pap és tudós.

A mariazelli konferencia nem sokkal a május végi választások előtt zajlott: az Unió 28 tagállamának állampolgárai május 23. és 26. között járulnak az urnákhoz, hogy európai parlamenti képviselőket válasszanak.

Halík megjegyezte: egyes politikusok a „keresztény Európához” és a „keresztény értékekhez” való visszatérésre szólítanak fel. Azonban, figyelmeztetett, az ilyen felszólítások különösen gyanúsak az olyan  populista politikusok szájából, akik jó eséllyel soha nem olvasták az Újszövetséget.

Utalt a lengyel kormánypárt (PiS) támogatóira, akik „Istent akarjuk” feliratú táblákkal vonulnak fel, ugyanakkor antiszemita szlogeneket hajtogatnak: „Kénytelen voltam feltenni magamnak a kérdést, vajon miféle Istent akarnak? Biztos, hogy nem azt az Istent, akit a Názáreti Jézus Atyjának hív” – tette hozzá a vallásfilozófus.

A Katolikus Egyház jelen válságáról is szót ejtett Tomaš Halík, a régóta eltitkolt, s napjainkban napvilágra kerülő ügyekről. Érthető, hogy amikor ilyen titkokra derül fény, az megrendíti az Egyház hitelességét, nem csak a szekuláris társadalomban, hanem a katolikusok között is – mondta. Utalt rá, hogy Ferenc pápa úgy diagnosztizálta a papok által elkövetett szexuális visszaéléseket, mint amiknek a hátterében a hatalommal, tekintéllyel, bizalommal való visszaélés áll, amit klerikalizmusnak nevezhetünk. Ez egybehangzik Jézus farizeusokat illető kritikáival: a törvény és a tiltás terheit rakják másokra, amit saját maguk nem tartanak be.

A cseh pap megemlítette, hogy már a II. vatikáni zsinaton (1962–65) is elhangzott a felhívás, mely szerint véget kell vetni a klerikalizmusnak. A „Katakomba-szerződést” negyvenkét püspök írta alá, később még ötszáz főpap csatlakozott a következő néhány hónapban.

„Az a tény, hogy ez a forradalom az Egyházban befejezetlen maradt, mutatja, hogy a klerikalizmust nem lehet az egyházi struktúrák reformjával legyőzni. A gondolkodás, a hozzáállás reformjára van szükség, a metanoiára [megtérés – a szerk.]” – fogalmazott Halík.

Hírdetés

„A valódi reform előfeltétele a spirituális forradalom. Ez magában foglalja a klerikális struktúrák, a »farizeusok kovásza« megsemmisítését a hívek, a papság és a laikusok gondolkodásában egyaránt.”

„Az Egyházat úgy kellene értenünk és megtapasztalnunk, mint az evangéliumi üzenetben” – szögezte le Tomaš Halík.

„A hajdanvolt hagyományos kereszténység hatalmas hajója süllyedőben van, és nem vesztegethetjük az időnket azzal, hogy a Titanic fedélzetének egyik oldaláról a másikra tologatjuk a nyugágyakat” – intett.

Szóvá tette, hogy akik abban bíznak, hogy a gyermekbántalmazás botrányainak időszaka majd elmúlik, és megint minden a régi lesz, azok becsapják magukat.

Jézus feltámadásának valódi jelentését komolyabban kell venni, ha a kereszténység nem akar egy „zárt szektává” válni. Halík utalt rá, hogy a tanítványok nem ismerték fel Jézust az emmauszi úton, Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész az, Tamás apostol pedig bizonyítékot akart a sebeiről.

Vagyis elengedhetetlen napjainkban, hogy ne a múltba tekintsünk vissza nosztalgikusan, hanem Krisztust keressük azokban, akik sebeket hordoznak.

Végül leszögezte, ma az a legfontosabb, hogy a kereszténység megújulásáért fórumokat teremtsünk a párbeszédre, a tanulásra és a reflexióra. Az „idők jeleit” így kereshetjük, és így lelhetünk válaszokra.

* * *

Tomaš Halík nemrég Magyarországon járt, előadást tartott Pannonhalmán és a Sapientia Főiskolán. 2018 októberében adta ki a Bencés Kiadó Anselm Grünnel közös kötetét Távol az Isten. Hit és hitetlenség párbeszéde címmel.

Forrás: La Croix

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(vn)


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »