Tőkés László pere Bukarestben – Döntés várható

A romániai igazságszolgáltatás állapotára és a román jogállamiság helyzetére nagyon is jellemző módon öt éve húzódik az az erkölcsi kártérítési per, amelyet Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke még európai parlamenti képviselőként indított az 1989-es rendszerváltozásban betöltött szerepét elvitató, őt hazaárulónak és felbérelt diverzánsnak, ügynöknek és kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen – derül ki a Tőkés László sajtóirodája által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.

Érdemi előrelépés azért nem történt a másodfokon zajló perben immár jó ideje, mert az illetékes ítélőszék nem volt képes tolmácsot biztosítani a magyarországi tanúk meghallgatásához, akiket több tárgyalásra is fölöslegesen citáltak Bukarestbe. A tegnap Nagyváradon megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: a felperes részéről mindent megtettek – még tolmácsot is szerződtettek – annak érdekében, hogy a péntekre, november 15-én 13 órára kitűzött tárgyaláson a Fővárosi Ítélőtábla a tanúk meghallgatása és az ügy érdemi tárgyalása után jogerős döntést hozhasson.

Hírdetés

Kincses Előd, a püspök jogi képviselője emlékeztetett: Filip Teodorescu, a Securitate, azaz az egykori román kommunista politikai rendőrség kémelhárításának helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója, az 1989-es vérengzésekért is felelős egykori államfő, Ion Iliescu tanácsosa azt állította 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt. Ezt a volt temesvári lelkésznek egy olyan kézírásos elismervényével próbálták alátámasztani, amelyet 1989 októberében írt egy 20 ezer lejes magyarországi egyházi adomány átvételekor. A pénz a kelet-magyarországi reformátusok körében végzett gyűjtésből származott, az önzetlen adományozók a Temesváron szolgáló, de mindennemű jövedelmétől megfosztott, a politikai rendőrség által vegzált lelkészt és nélkülöző családját próbálták ezzel is megsegíteni. A vádaskodó szekusok és a velük egy követ fújó műsorvezető szerint az adomány kézbesítőitől hazatérésükkor, a román–magyar határon elkobzott kézi nyugta azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért fizetséget is kapott. A nagy nyilvánosság előtt történt, máig vissza nem vont többszörös rágalmazásért és lejáratásért a volt temesvári lelkipásztor beperelte a Ceaușescu-diktatúra két ügynökét, valamint az őket futtató bulvártelevíziót és annak műsorvezetőjét, Mihai Gâdeát. Tette ezt azért is, mert a nyilvánosság különböző csatornáin egyre többször hangzik el, jelenik meg – a Securitate egykori pribékjei és mai utódaik, követőik szájából, tollából – a püspök elleni ügynökvád, a nevezett tévécsatornán bemutatott „bizonyítékokra” való hivatkozással is. Sőt, manapság már komolynak hitt/hazudott történészi, kutatói munkák, publikációk is kolportálják a Tőkés Lászlóról szóló dezinformációkat, amelyek – mint a sajtótájékoztatón elhangzott – egyetlen célt szolgálnak: elhomályosítani azt a történelmi szerepet, amit a temesvári magyar református lelkész és gyülekezete, valamint a velük szolidarizálók felvállaltak és betöltöttek 1989 decemberében.

2016 márciusában a Bukaresti Törvényszék első fokon megalapozatlannak minősítette és elutasította a felperes erkölcsi kártérítési keresetét. A fellebbezés nyomán a Bukaresti Ítélőtábla – Kincses ügyvéd indítványára – elrendelte két olyan magyarországi tanú meghallgatását, akik igazolhatják, hogy az „árulás bizonyítékaként” lobogtatott nyugtán szereplő összeg az üldözött, nélkülöző lelkészcsalád megsegítésére szánt adomány volt.

Tőkés László a maga során emlékeztetett, hogy az ítélőszék előtt megjelenve kijelentette: harminc éve kénytelen elviselni a titkosszolgálatok retorzióit, manapság dezinformációkkal és személyének dehonesztálásával, illetve a romániai forradalomban betöltött szerepének kifordításával próbálják meghamisítani azt a történelmi tényt, hogy a kommunista diktatúra elleni népfölkelés a temesvári református templomtól indult el. Az meg egyenesen felháborító, hogy az alperesek egyike magát a Securitate volt temesvári alvezérét citálta tanúskodni maga mellett, aki egyik levezénylője volt az 1989. decemberi temesvári véres megtorlásnak. A püspök ismételten sajnálatát fejezte ki, hogy pusztán eljárási okokból ennyit húzódhat egy személyiségi jogi per Romániában, bár már semmin sem lepődik meg, hiszen a diktatúra bukásának napjaiban elkövetett karhatalmi atrocitások számon kérése is botrányosan elhúzódott és felemásra sikeredett. A „román forradalom” (valójában az Iliescu-rezsim által végrehajtott puccs) perét is csak harminc év múltán, 2019. november 29-én kezdik el tárgyalni a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken. (Háromszék)


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »