Többközpontú Románia 2035: elfogadta a kormány a fejlesztési stratégiát

Elfogadta a Többközpontú Románia 2035 című, a következő két évtizedre szóló területfejlesztési stratégiát szerda délutáni ülésén a Dacian Cioloş vezette kormány.

sinfel64_b

A kabinet közleménye szerint a törvénytervezet a közlekedési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, oktatási, egészségügyi és egyéb ágazati politikákat hangolja össze oly módon, hogy Romániában az európai infrastruktúrába szervesen illeszkedő, az ország egyenletes fejlődését segítő kisebb-nagyobb regionális központok hálózata alakuljon ki.

Tisza-híd, gyorsvasút

A stratégia rövid távú (három év) célkitűzései között szerepel az energiahálózatok európai integrációs tervének kidolgozása és annak a legalább száz községnek a kijelölése, amelyek – a városok mellett – fejlesztési pólusokká válhatnak. Középtávon (hét év) a stratégia egyebek mellett két-két új átkelőt irányoz elő a Dunán (Bulgária felé) és a Prut folyón (Moldova felé), kerékpárutat és a gátrendszer fejlesztését a Duna mentén, és legalább négy európai szinten is versenyképes metropolisz-övezet kialakítását az ország nagyvárosai körül. Hosszú távon (tíz év felett) pedig a stratégia egyebek mellett két, az ország területét észak–dél és kelet–nyugat irányban teljes egészében átszelő autópálya megépítésével, egy új Tisza-híddal (Máramarosszigetnél) és legalább egy, a Kárpátokat átszelő gyorsvasúttal számol.

Szisztematizálást kiált az RMDSZ

Amint arról korábban írtunk, a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium augusztusban állt elő a stratégia tervezetével, amely élénk vitát és még több értetlenséget váltott ki a politikai pártok körében. A decemberi parlamenti választások megnyerésére legesélyesebb, jelenleg is a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) azt kifogásolta: miért készít két évtizedre szóló stratégiákat egy olyan szakértői kormány, amelynek mandátuma – átmeneti megoldásként – mindössze egy évre szól. Az RMDSZ a stratégia tervezetében szereplő faluösszevonási elképzelés ellen tiltakozott, amely szerinte nem más, mint a kommunista „szisztematizálásnak” – Nicolae Ceauşescu diktátor falurombolási tervének – folytatása.

Az augusztusban közvitára bocsátott tervezet ugyanis a lakosságszám, oktatási és egészségügyi intézmények szerint rangsorolná a településeket, és ösztönözné a jelentős népességfogyást elszenvedett közigazgatási egységek szomszédaikkal való önkéntes egyesülését, ha pedig ez 2025-ig nem történik meg „kormányzati kezdeményezésre” vonnák össze a településeket.
A kormány által elfogadott stratégia törvénytervezet, így hatálybalépéshez azt a parlamentnek is meg kell még szavaznia.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »