Többet dolgozunk ingyen, mint pénzért

Többet dolgozunk ingyen, mint pénzért

Rengeteget dolgozunk úgy, hogy egy forintot sem kapunk érte – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatásából. Egy ember átlagosan napi 214 percet, vagyis három és fél órát tölt otthoni munkával, miközben csak 164 percet termelő tevékenységgel. Szép Katalin, a hivatal kutatója elmondta, ők is meglepődtek ezen az arányon, de az adatot magyarázza, hogy a népesség csak 30 százaléka vesz részt fizetett munkában, házi munkát viszont majdnem mindenki végez.

“Az otthoni munkát is mérni kell, mert csak úgy ítélhető meg a háztartások életszínvonala, ha a vásárolt termékeket és szolgáltatásokat kiegészítjük az otthoni munkával” – emelte ki a kutató. Ezt azzal szemléltette, hogy az otthoni munka fontosságát főleg akkor vesszük észre, ha nincs elvégezve. A 80-as évekhez képest a férfiak többet segítenek a nőknek a háztartási munkában, ami elsősorban a főzésnél jelenik meg, miközben kevesebb karbantartó munkát végeznek.

forrás: KSH

A háztartási munka 2010-ben fele az élelmezéssel volt kapcsolatos, a lakhatásra az idő közel negyedét (ez elsősorban a takarítást jelenti) fordítottuk, és majdnem ugyanennyi kellett a gyerekek és az idősek gondozására. A nemzeti számlákban a figyelembe nem vett munkaidő az ezredfordulót követő tíz év alatt közel 9 százalékkal emelkedett.

„Nem egyszerű ezt a napi több mint három óra munkát forintban meghatározni, mert senki nem kap fizetést az otthoni feladatok elvégzéséért” – emelte ki. Ha viszont abból indulunk ki, hogy mással végeztetnénk el ezt a munkát piaci áron, akkor arra jutunk, hogy közel 6000 milliárd forintot ki kitehet az otthoni munka értéke.

„A bejárónő alkalmazása a GDP része, de ha mi végezzük az otthoni feladatokat, akkor az nem” – mondta Cseh Tímea, a hivatal szakértője, aki ennek alapján úgy számol, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 23 százalékkal lenne magasabb, ha az otthoni munkavégzést is beleszámolnánk. (Az emberek idejük 75 százalékát nem munkával töltik, a maradék 25-ből viszont csak tízet számolnak bele a GDP-be.) A KSH kutatása szerint ha a fizetetlen munkaidőt a feladat jellegének megfelelő szakképzett piaci dolgozó bérével korrigáljuk, akkor a fizetetlen munka teljesítményének figyelembevétele a háztartások jövedelmét 33 százalékkal növelné meg.

A lányok rendszeresebben segítenek a szüleiknek, mint a fiúk – ismertette Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke a szervezetük kutatásának eredményét. Az apukák úgy vélték, épp annyira segítik a háztartás vezetését, mint az anyák, azonban az anyák válaszából az derült ki, hogy ők végzik az otthoni munka kétharmadát. „A minimum három gyermeket nevelő családokban a legnagyobb elégedettség ott volt, ahol megosztva végezték az otthoni munkát a szülők” – hangsúlyozta Székely Hajnalka. A nagycsaládosok leginkább maguk oldják meg a háztartási munkát, s nem vonnak be külső segítséget.

Szerző: Hornyák József


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »