Több zöldséget ettek az ősemberek, mint a tudósok eddig hitték

Nagyobb részét képezték a zöldségek a mai Spanyolország területén élt neandervölgyiek étrendjének, mint azt eddig feltételezték – szakértők fosszilis ürülékmaradványok alapján jutottak erre a következtetésre.

A Spanyolország keleti részén lévő El Salt barlangjaiban talált leletek korát mintegy ötvenezer évesre becsülték. Így az innen vett öt talajminta a valaha talált legrégebbi emberi széklet, jócskán megelőzve a modern embertől (Homo sapiens) származó más fekáliamaradványokat, amelyeket egyiptomi múmiákban és ókori görög latrinákban találtak.

Ainara Sistiaga, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója munkatársaival a maradványokban olyan anyagok után kutatott, amelyek a hús és zöldségek fogyasztására jellemző. A hús esetében ez az anyag a koprosztanol, amely a koleszterin feldolgozásakor keletkezik. A zöldség fogyasztására pedig az abban gyakori 5 béta-sztigmaszterol nevű anyag jelenléte utal.

A szakértőknek a Plos One című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a neandervölgyi emberek székletének nagy része húsból áll, de egyértelmű jelei vannak a zöldségnek is. A növényi táplálék aránya nagyobb a korábban feltételezettnél. A korábbi elemzési módszerek elsősorban a megemésztett fehérjére koncentráltak, ez az eljárás alulbecsülte a növényi hányadot.

Fogkőelemzések is utaltak arra, hogy a neandervölgyiek fogyasztottak zöldséget is, de az ürülék megvizsgálása szolgáltatta az első közvetlen bizonyítékot – írják a szakértők.

A Homo neanderthalensis, a modern ember kihalt rokona mintegy 230 ezer éve jelent meg, és 40 ezer évvel ezelőttig élt Eurázsiában. A tudósok szerint kihalásában nagy szerepet játszott főként húson alapuló táplálkozása.

Csatolt_cikkek: Olvasta már?Az ősember tábortüze változtatta gyilkossá a tbc-tAz emberi természet sötét oldala miatt gyorsult fel az ősemberek vándorlásaRovatok: TudományTelepülés: SpanyolországCímkék: ősember, Spanyolország, tudomány, zöldségForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »