Több szobát préselnek ugyanakkora alapterületre

Több szobát préselnek ugyanakkora alapterületre

A fejlesztők egyértelműen rástartoltak a csok igénybevételére jogosult családokra, sorra húzzák föl 3 és 4 szobás lakásaikat: tavaly még csak az új ingatlanok 27 százaléka volt ilyen, mára viszont már 35 százalékosra nőtt az arányuk.

Egyre több olyan 3 és 4 szobás új építésű ingatlan tűnik föl a piacon, amelyhez igényelhető az állami lakástámogatás legmagasabb összege. Tavaly az új társasházi otthonoknak még csak alig több mint negyede volt ilyen, idén viszont már bő harmada. A statisztikákból az is látszik, hogy egyre több szoba kerül ugyanakkora vagy alig nagyobb alapterületre – derül ki az Ingatlan.com elemzéséből.

„Több mint 5 ezer csok-kompatibilis lakást vizsgáltunk, és egyértelműen látszik ez az elmozdulás. Például a 4 szobás új építésű ingatlanok átlagos alapterülete az idén 119 négyzetméterre csökkent a tavalyi 127 négyzetméterről” – mondja Balogh László, az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője. Hozzáteszi, hogy a 3 szobás lakások alapterületének csökkenése szintén jól látható: ezek átlagos mérete az idei első és második negyedévben 90 négyzetméter alá esett a tavalyi első negyedéves 95 négyzetméterről. Korábban ezek az otthonok ennél is nagyobbak voltak: 2012 és 2015 között átlagosan 100 négyzetméter volt az alapterületük.

Keveseknek kell a csokArra, hogy a csok-képes lakások megjelenjenek a piacon, hatalmas szükség van, hiszen részben hiányuk az oka annak, hogy a családok ez idáig nem igazán éltek a támogatás nyújtotta lehetőséggel: ugyan országosan nagyságrendileg 250 ezer háromgyerekes család van, ehhez képest az eddig regisztrált 14 ezer csok-igénylő nem túl sok. Ráadásul azok száma még kevesebb, akik valóban meg is kapták a kedvezményt.

A kínálati statisztikákból jól látszik, hogy idén arányaiban is több a 4 szobás lakás: ezek az új építésű otthonok kínálatának 15 százalékát adják, szemben a tavalyi 9 százalékkal. A 3 szobás ingatlanokból szintén több van piacon: ezek teszik ki a kínálat közel 20 százalékát, míg 2015-ben még csak 18 százalékos volt a részesedésük.

Ezzel párhuzamosan az is látszik, hogy a legfeljebb 2 szobás ingatlanok aránya csökken: tavaly az összes új otthon 70 százalékát ezek adták, míg az idén az újlakáskínálat 60 százalékát teszik csak ki.

Ez a folyamat azt tükrözi, hogy a beruházók alkalmazkodnak az új szabályokhoz és az átalakuló kereslethez. Tehát ahhoz, hogy a legmagasabb, 3 gyerek mellett igényelhető 10 millió forintos csokot csak nagyobb lakáshoz lehet kérni. Ugyanakkor az új otthonba költöző családoknak legalább 10 évig ebben az ingatlanban kell lakniuk, ezért egyre több vásárló keres legalább 3-4 szobával vagy félszobával rendelkező lakást, hogy évekkel később is mindenki kényelmesen elférjen.

 

Az Ingatlan.com szakértője szerint a keresési statisztikákból látszik az is, hogy a funkcionalitás a használt lakásoknál is előtérbe került: ma már a vásárlók nem szívesen fizetnek 1-2 millió forintot egy ritkán használt, 5-6 négyzetméteres előszobáért, inkább olyan otthont keresnek, amelyben eggyel több szoba van, vagy amiben még egy helység kialakítható. Az új építésű lakásoknál látványos az is, hogy az állami támogatásnál előírt minimális négyzetméterhez közeledhetnek az átlagos méretek, összességében pedig minden ingatlantípusnál az alapterület mérséklődésére lehet számítani.

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »