Több szerencsétlenül járt kalóz történetéből gyúrták össze Robinson Crusoe alakját

Több szerencsétlenül járt kalóz történetéből gyúrták össze Robinson Crusoe alakját

A hajótöröttekről, számkivetettekről szóló könyvek és filmek nagy népszerűségnek örvendenek az egész világon. Elég ha csak a Legyek Urára, a Számkivetett című filmre vagy a Lostra gondolunk. A műfaj egyik leghíresebb darabja Daniel Defoe regénye, a Robinson Crusoe 1719-ben született meg, akkor, amikor a nagy veszélyhelyzetből megmenekült kalózok történetei különösen nagy népszerűségnek örvendtek. Defoe jelentős mértékben támaszkodott a műfajra.

Defoe 1731-ben bekövetkező halála után sokan azt állították, a regényt Alexander Selkirk skót kalóz története ihlette, aki négy és fél évet töltött egymaga egy szigeten, és ezt a nézetet manapság is többen osztják. Az elmélet azonban, miszerint egyetlen igazi Crusoe volt, téves – véli Andrew Lambert, a londoni King’s College történészprofesszora, a Crusoe’s Island című könyv szerzője, mivel Crusoe sztorija számos, kalózokkal megesett túlélőtörténetből van összegyúrva – olvasható a National Geographic cikkében.

Paula Backscheider, az Auburn University kutatója, a Daniel Defoe: His Life című könyv szerzője szerint bizonyos, hogy nem Selkirk története jelentette a fő forrást, sőt, még csak az első ötben sem volt benne. Szerinte hibás megközelítés Robinson Crusoe hosszú történetének egyetlen forrást tulajdonítani. A kutató kifejtette, a korabeli kalóztörténetekben a hajótöröttek olykor a helyi törzsek tagjaival is kapcsolatot létesítettek, és volt, aki kereskedett vagy használati tárgyakat készített – vagyis csupa olyan dolgot műveltek, amelyek jobban hasonlítanak Crusoe történetére mint Selkirkére.

Robert Knox például Ceylonon (a mai Srí Lankán)szenvedett hajótörést, és húsz évet töltött a szigeten. „Saját kis kukoricaüzletbe kezdett. Kis gyapjúsapkákat is gyártott, és Defoe személyesen ismerte” – fejtette ki Backscheider. Ez és más történetek arra utalnak, hogy számos személy sorsa ihlette Defoe-t. Backscheider kifejtette, a Defoe-szakértők már csak „vihognak” azon, ha azt hallják, Selkirk története inspirálta az író regényét.

A Robinson Crusoe-ban a hős egy hajótörés egyetlen túlélője, míg Selkirk maga dönt arról, hogy a szigeten marad. Selkirk a Cinque Ports legénységének tagja volt, amikor  1704-ben a hajó kikötött a Chile partjaitól nem messze fekvő Juan Fernández-szigetek egyikén, Más a Tierrán. A férfi itt vitába keveredett a kapitánnyal, mivel úgy vélte, a Cinque Portsszal nem elég biztonságos továbbhajózni, és a szigeten maradt. Mint Lambert kifejtette, a hajó valóban rozoga állapotban volt, és el is süllyedt, magával rántva a hullámsírba a legénység felét. Selkirk úgy gondolta, egy másik angol hajó heteken vagy hónapokon belül a szigetre fog érni, erre azonban négy és fél évet kellett várnia. 

Mielőtt Más a Tierrán maradt volna, Selkirk spanyol hajókat és dél-amerikai városokat fosztott ki a Cinque Ports legénységével, Crusoe azonban nem volt kalóz, és személyiségében is különbözött egy tengeri haramiától. Nem az volt a célja, hogy fosztogasson egyet, majd a rabolt pénzből otthon minél többször berúgjon, ő sokkal inkább a kereskedelemre és a profitra fókuszált.

Míg Selkirk szigete lakatlan volt, azon, amelyen Crusoe szállt partra, otthont adott egy törzsnek. A kötet főszereplője Crusoe mellett éppen a törzs egyik tagja, Péntek. Lambert úgy véli, Péntek alakját részben egy valós személy, egy Will nevű miszkitó indián ihlette, aki Más a Tierrán rekedt két évtizeddel Selkirk előtt. Történetét egy William Dampier nevű kalóz jegyezte le. Péntek és apja tánca valójában két mizskitó indián találkozása Juan Fernández tengerpartján, amelyet Defoe egy az egyben emelt át Dampier történetéből. 

Chile 1966-ban Robinson Crusoe-ra változtatta Más a Tierra nevét, mivel kapcsolatot feltételeztek Selkirk és Crusoe története között. Más Afuera szigetének nevét emellett Alejandro Selkirkre változtatták, annak ellenére, hogy a férfi sohasem fordult meg a területen. A névváltoztatások mögött Lambert szerint elsősorban a turizmus fellendítésének szándéka áll, bár Crusoe kitalált alakja sohasem ért partot azon a szigeten, amelyet róla neveztek el.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »