Több százezer otthont kellene felújítani

Több százezer otthont kellene felújítani

Magyarországon mintegy 700 ezer otthon rekonstrukcióját kellene végrehajtani az elkövetkező években, ezért mindenképpen a lakások felújítására kellene felhasználni az Európai Unió által biztosított 90 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást, nem pedig az állami intézmények korszerűsítésére – állítják szakértők. Az unió még megakadályozhatja, hogy a magyar kormány átirányítsa a pénzeket.

A hazai lakásállomány rendbetételéhez égetően szükség lenne arra a mintegy 90 milliárd forintra, amely az uniós környezeti és energiahatékonyság operatív programban (Kehop) eredetileg rendelkezésre állt erre a célra, és amit a kormány a közintézmények korszerűsítésére kíván felhasználni – nyilatkozta lapunknak a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezetője. Szalai Gabriellát annak kapcsán kérdeztük meg, hogy az Energiaklub értesülései szerint Brüsszel helyteleníti a magyar kormány által idén nyáron kért Kehop-módosítási kérelmét, amely arra vonatkozott, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa. A környezetvédő szervezet brüsszeli és budapesti forrásainktól úgy értesült, hogy az Európai Bizottság a kérelmet egyelőre nem hagyta jóvá, s a napokban hivatalos levélben elküldte észrevételeit Magyarországnak.

Az Energiaklub közölte: a levél tartalma nem nyilvános, de úgy tudni, a bizottság azért aggódik, hogy ha a támogatási forrásokat nem a lakóépületek felújítására fordítja a magyar állam, akkor nem fognak teljesülni a Kehopban meghatározott energiamegtakarítási célok. A szervezet emlékeztet: a kormány által elfogadott nemzeti épületenergetikai stratégia szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: az előbbiekben egy petajoule (1015 joule) energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, az utóbbiakban 95 milliárd forintba kerül.

Szalai Gabriella megjegyezte: érthetetlen, hogy a kormány a lakások helyett a közintézmények felújítását támogatja, amikor ugyanakkora támogatási keret felhasználásával kétszer annyi energiamegtakarítás érhető el a magánlakások esetében, mint a középületeknél. Emellett a családok támogatása fellendítené a gazdaságot, és segítene kifehéríteni az építőipart. A beruházások nyomán keletkező gazdasági élénkülés pedig több tíz milliárd forint bevételt hozna a költségvetésnek.

Az Energiaklub közleményében megjegyezte: az előző finanszírozási időszakban nem lehetett uniós forrásokból támogatni a lakóépületek korszerűsítését, de a 2014–2020 közötti ciklusban az Európai Bizottság ezt lehetővé tette. A magyar kormány a Brüsszelnek 2014-ben leadott programban erre a célra különítette el a mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást. Ezt a bizottság 2015 tavaszán elfogadta, a kormányzat azonban most mégis módosítaná a felhasználás célját. A támogatás elvesztésével viszont hatalmas lehetőséget szalasztana el Magyarország – jegyzi meg a szervezet tájékoztatója.

Szalai Gabriella úgy látja, mindenképpen az eredetileg kitűzött célra kellene felhasználni a Kehopban elkülönített összeget. Vagyis a lakások hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, nyílászárócserére és egyéb olyan beruházásokra, amelyek csökkentik az otthonok energiaigényét, javítják a komfortosságát, energiahatékonyságát, és csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat.

A szakértő elmondta: szakmai számítások alapján Magyarországon 130 ezer családi ház, 380 ezer iparosított technológiával épített (panel és úgynevezett csúsztatott zsalus) lakás és 190 ezer hagyományos módon épült lakás szorulna korszerűsítésre. A felújítások forrásigénye eléri az 1608 milliárd forintot, így minden fillérre szükség lenne.

Ezzel szemben a családi házak korszerűsítésére létrehozott Otthon melege program mindössze ötmilliárd forintos keretet tartalmazott, és csupán néhány óráig volt elérhető. A lezárt pályázaton csak 3500 igénylést fogadott be a kormány, amelyek közül nem mindegyik részesült pozitív elbírálásban. Így a rekonstrukcióra szoruló mintegy 700 ezer otthonnak csak elenyésző hányada kapott kormányzati segítséget a megújuláshoz.

Az ügyvezető úgy véli: fontos, hogy a lakosság vissza nem térítendő támogatást is kapjon az otthonok rendbetételéhez, mert a családok többsége önerőből képtelen finanszírozni a korszerűsítési munkákat. A legcélravezetőbb pedig az lenne, ha a kormányzat olyan támogatási tervvel állna elő, amely egyaránt tartalmaz vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatást, azaz kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »