Több sebből vérzik a kafetéria

Több sebből vérzik a kafetéria

Szakértők szerint ha a kormány nem észszerűsíti a felhasználást, inkább szüntesse meg, de helyette készítsen bérfejlesztési programot.

A 34 kafetériaelem értelmetlen és követhetetlen, nagy részüket meg kellene szüntetni, és csak azt a hármat, esetleg ötöt kellene megtartani, amire valóban szükség van – állapította meg lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára úgy látja, elfogytak az észérvek amellett, hogy egy munkáltató a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással együtt 28,5 százalékos adóteherrel sújtott bér helyett kafetériára fordítsa a pénzét 34,51 vagy 49,98 százalékos kulcs mellett. Az eddigi legmeghatározóbb tételekről elmondta: a Széchenyi-pihenőkártya három eltérő felhasználási körű alszámlája, vagyis a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő mellett egy negyedik zsebbe olvasztva az Erzsébet-utalvány is működhetne tovább. Azzal sem ért egyet a VOSZ főtitkára, hogy idén a közszférában 11, a versenyszférában pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérek; mint mondta, éppen fordítva kellene lennie. Ráadásul nyoma sincs a bürokrácia visszaszorításának, az állami oldalon az ígért 150-160 ezer fős létszámcsökkentésnek.

Fata László, a Cafeteria Trend ügyvezetője szerint a 2017-es változások kapcsán jó néhány kérdés továbbra is megválaszolatlan. Ilyen például a lakáscélú támogatás, amely öt évre és 5 millió forintra 30 százalékos értékhatárig adómentes. Nem egyértelmű, kik számítanak együtt lakóknak, vagy éppen mi számít szobának. Abban is egyetértenek a szakemberek, hogy a kafetéria 100 ezer forintig készpénzben adható eleme nem bérnövekmény, hanem átcsoportosításnak számít. A munkáltatók mellett pedig a jogalkotónak is tennie kellene azért, hogy ne legyen hozzáadható ez a juttatás a nettó bérhez, ne befolyásolja a bértárgyalásokon kialkudott növekmény mértékét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »