Több ezer embernek nem kéne meghalnia

Több ezer embernek nem kéne meghalnia

Több sikertelen próbálkozás után végre lépett az egészségpolitika: a jövő év második felétől elstartol a kiterjesztett vastagbélrákszűrés. Ha a behívottak kevesebb mint fele részt venne a szűrésen, évente csaknem kétezer embert lehetne megmenteni.

Minden évben kétharmad Balassagyarmatnyi, azaz tízezer magyart sokkol az orvosa vastagbélrák diagnózissal. Kétségbeejtő tény, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a vastagbéldaganatok okozta halálozási arány, évente ötezer beteget veszítünk el annak ellenére, hogy ez a rákfajta akár teljesen gyógyítható lenne, ha időben észrevennék. Úgy tűnik, az egészségpolitika végre  kísérletet tesz arra, hogy két évtizedes adósságát pótolva komolyabb szűrőprogramot dolgozzon ki és vezessen be Magyarországon.

– Terveink szerint 2017 második fél évétől 2018-ig két és fél millió 50–70 év közötti férfit és nőt szólítanánk szűrésre. A szűrőprogram jóval olcsóbb az államnak, mint a vastagbélrákban szenvedő páciensek kezelése, ami évente 22,5 milliárd forintjába kerül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) – mondta az MNO-nak Kovács Attila helyettes tiszti főorvos. Az eddigi szűrési tapasztalatokból kiindulva úgy becsülik, jövőre a behívottak 46 százaléka vesz majd részt a vizsgálaton. Elgondolkodtató, hogy ilyen alacsony részvételi hajlandóság mellett is évente csaknem kétezer embert lehet megmenteni. Kovács Attila hangsúlyozta, igyekeznek a szűrési részvételt néhány éven belül 70 százalékosra emelni, ami a túlélők számát a sokszorosára növelné.

A programot két lépcsőben vezetik be: 2017–2018 között csak az önként jelentkező háziorvosok pácienseit hívják meg a szűrésre. A projektet uniós forrásból finanszírozzák majd. Eddig ötezer orvos jelentkezett a programra köszönhetően annak is, hogy a praxisok minden szűrendő páciens után 1000 forintot kapnak. 2019-től már minden háziorvosnak kötelező lesz részt venni az országos projektben, amit akkor már nem brüsszeli, hanem állami pénzből fognak fedezni. Kovács Attila elmondta: azért, hogy az orvosok továbbra is érdekeltek legyenek a vizsgálatok elvégzésében, az egészségpolitika igyekszik továbbra is prémiummal ösztönözni a őket.

Mivel a vastagbéltükrözés nagyon drága, hosszú vitákat követően arra jutott a szakma, hogy nemcsak a program, de a szűrés is kétlépcsős lesz: első körben egy immunkémiai vizsgálatot kell majd elvégezni, és azt követi a vastagbéltükrözés, de csak azoknál, akik az említett, otthon elvégezhető immunkémiai vizsgálaton fennakadnak. Az a cél, hogy száz emberből legkevesebb hetet sikerüljön kiszűrni az otthoni vizsgálattal.

Nincs várólista

A vastagbélszűrés kiterjesztése komoly előzetes felkészülést kíván, ugyanis az ellátórendszernek is olyan állapotban kell lennie, hogy a kiszűrt pácienseket fogadni és kezelni tudja. Itt nincs várólista, mert az azonnali lépés élet-halál kérdése. Vannak még fejlesztendő területek – így válaszolt arra a kérdésre a helyettes tiszti főorvos, hogy a magyar egészségügy mennyire felkészült, és hogy van-e elég aneszteziológus, aki, ha szükséges, altatást végez a tükrözés előtt. Előzetes becslések szerint a szűrőprogram miatt eleinte 30-40 ezerrel több kolonoszkópos vizsgálatot kellene végezni évente.

Halálos kényelem

Míg Svédországban az első emlőszűrésre behívottak 95, addig Magyarországon csupán 43 százaléka jelent meg a vizsgálaton. Ez az arány is mutatja, hogy hazánkban komoly kampányra, átgondolt kommunikációra van szükség, hogy rávegyék az embereket az egészségtudatos gondolkodásra. Van, hogy nemcsak az előbb említett beállítottság hiányzik: a magyarok sokszor pusztán kényelemből sem jelennek meg a vizsgálatokon. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az elmaradottnak számító Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azután, hogy megszervezték a nők emlőszűrésre szállítását, 70 százalékos lett a részvételi arány, miközben az országos átlag csupán 43 százalékos volt. Kovács Attila elmondása szerint a méhnyakszűrés részvételi arányán sokat segített, hogy védőnőket képeztek ki a feladat elvégzésére. A résztvevők jobban meg tudtak bízni a köztük élő szakemberben, és attól sem kellett tartaniuk, hogy a vizsgálatért cserébe hálapénzt kellene adniuk. Egész pályás letámadás a közösségi oldalakon – ebben látja a helyettes tiszti főorvos a szűrés célcsoportjainak megszólítási módját. Mint kifejtette, bár rengeteg tanulmányt végeztek, hogy minél sikeresebb kampányokat tudjanak megvalósítani, sajnos nincs tökéletes megoldás. „Nehéz ebben előrehaladni” – tette hozzá. De mint mondta, mindent meg fognak tenni, hogy a lehető legtöbb életet megmenthessék.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »