Tízszeres különbség az órabérben

Tízszeres különbség az órabérben

Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerőköltségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) – derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.

Eurostat1_b

A munkáltatóknak az előző évihez hasonlóan 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5,0 euró) voltak legalacsonyabbak a költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró).

Magyarországon eközben 7,5 eurót kellett fizetni egyórányi munkaerőért az Eurostat szerint 2015-ben, ami 0,2 euróval több, mint 2014-ben, és az ötödik legalacsonyabb érték az Unióban. A lista utolsó öt helyezettje között van még Litvánia (6,8 euró) és Lettország (7,1 euró), míg az első ötbe Dánia és Belgium mellett Svédország (37,4 euró), Luxemburg (36,2 euró) és Franciaország (35,1 euró) fért be. Németország 32,2 euróval a kilencedik helyre került. A visegrádi országok közül Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért, Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6 eurót.

Az Eurostat adatai szerint az átlagos becsült munkaerőköltség uniós szinten 25,0, az eurózónában 29,5 euró volt 2015-ben, ami 2,0 és 1,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A legmagasabb átlagos értéket az ipari szektorban mérték, uniós szinten 25,9, az eurózónában 32,3 eurót. A szolgáltatási szektorban ugyanez az érték 24,9 és 28,6 euró volt tavaly, míg az építőiparban 22,4 és 25,8 eurót regisztrált az Unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat által számított munkaerőköltség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő teljes költségéből Franciaországban volt a legmagasabb (33,2 százalék), míg Máltán a legalacsonyabb (6,6 százalék).

Az Eurostat egyébként a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vette figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012-es munkaerő-költség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerő-költség-indexből indult ki. A felmérés nem tartalmazza a mezőgazdaság és a közigazgatási szféra adatait.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »