Tizenötödik alkalommal hirdették meg a Jókai-díjat

Tizenötödik alkalommal hirdették meg a Jókai-díjat

A révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány az idén tizenötödik alkalommal hirdette meg Komáromban a Jókai-díjat, amely címe: Jókai-díj 2021. Témája pedig: „Egy város, két ország, egy szív”. A pályázatot meghirdető két civil szervezet célja az, hogy a fiatalokat is bevonja ebbe az irodalmi-történeti pályázatba.

A Jókai-díj (cikkünk alján a teljes kiírás) eddig bejárt másfél évtizedes útja eredményes és színvonalas volt, komoly nemzetközi – Kárpát-medencei – hírnévre tett szert. A díj ma már a kortárs magyar irodalom jelentős elemévé vált, de a meghirdetők nem elégednek meg az eddig elért eredményekkel, szerintük tovább kell népszerűsíteni a díj céljait, rendeltetését, jelentőségét.

„Maga a pályázat témája – Egy város, két ország, egy szív – szorosan kötődik a trianoni békeszerződés 100. évfordulójához, hiszen több települést, várost és vármegyét kettévágott a trianoni döntés”Hirdetés(x)

– nyilatkozta a Körkép.sk-nak dr. Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, majd így folytatta:

„Pályázatunk témája nagyon gazdag lehetőséget kínál a pályázók számára, hiszen annak kutatása és feldolgozása nemcsak irodalmi, hanem politikai, történeti aspektusok alapján is végezhető. A békeszerződés nagy általánosságban beszél a határok megállapításáról, ezért az 1921 és 1923 közötti szerződések következményeinek feldolgozása is érdekes lehet. Nemcsak településeket, hanem családokat is szétszakított a trianoni döntés, ezért érzelmi alapon is megközelíthető a téma.”

Megállapítható, hogy Magyarország körös-körül „önmagával határos”, ami annyit jelent, hogy az országhatárok mentén számtalan olyan település található – Komárom, Nagyszelmenc-Kisszelmenc, Sopron, Somoskő, Nagylak, Nagyszalonta stb. –, melyeknek polgárai életvitelszerűen élték/élik meg a trianoni döntés következményeit. Keszegh Margit szerint hasznos lenne, ha ezeknek a településeknek és polgárainak az 1920 utáni sorsát, életét – beleértve 1938-at is – a mai nemzedék is megismerné.

„Emellett az is nagyon fontos lenne, hogy néhány pályázó feldolgozná, miként zajlik az élet ezeken a vidékeken a kettészakítottság árnyékában, illetve 2004 után az Európai Unióban.” – mondja az elnöknő, aki szerint „a jövő egyik legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy megszólítsuk a középiskolás és az egyetemi korosztályt, hiszen a Jókai-díj pályázata rendszeres kutatómunkát, állandó tanulást és műveltséggyarapodást, komoly nyelvi készséget igényel, melynek tapasztalatai segíthetik munkájukat.”

A Jókai-díj meghirdetését három évforduló is jelentőssé teszi, hiszen egyrészt 15. alkalommal hirdetik meg, másrészt ebben az évben lesz 20. évfordulója annak, hogy a Komáromban a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet újraalapították, harmadrészt 2021-ben lesz 110 éves a Jókai Egyesület.

A Jókai-díj határokon átívelő pályázat, hiszen van már Jókai-díjasunk a történelmi Magyarország szinte valamennyi nemzetrészéről: Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból, Erdélyből. Voltak és vannak pályázók, akik még csak bontogatták/bontogatják szárnyaikat ezen a területen, az ő munkájuk is elismerést érdemel. Voltak/vannak olyanok is, akik már többször beneveztek a pályázatba munkájukkal, hiszen megszerették ezt a műfajt és felismerték a Jókai-díj jelentőségét.

A díj tárgyiasult formája Jókai Mór kezének márványból készített, arannyal bevont másolata (az eredeti műalkotást még Jókai Mór életében Donáth Gyula szobrászművész készítette, az erről készült másolat Miskédi György bánki műköves mester munkája), melynek birtokában lenni megható és megindító érzés.

A Jókai-díj megalapításának ötlete Jókai Mór szülővárosában, Komáromban fogant, 2006-ban. Két barát és szakmai szövetséges, Végh József és dr. Szénássy Árpád – mindketten a Magyar Kultúra Lovagjai – ötlete alapján alapította a díjat a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány, többek között azzal a nem titkolt szándékkal, hogy újraélessze az egészséges Jókai-kultuszt, s ezzel népszerűsítse az olvasást, felkeltse az irodalmi kutatás iránti érdeklődést. Persze az egészséges Jókai-kultusz újraélesztésében oroszlánrésze volt dr. Szénássy Zoltán tanár úrnak, aki utat mutatott, feladatot adott és módszert kínált ebben a témában, illetve dr. Keszegh Margitnak, a Jókai Egyesület elnökének, aki szívvel-lélekkel és a teljesség igényével hirdeti és népszerűsíti Szénássy Zoltán és Jókai Mór üzenetét, szellemi örökségét.

A díjalapítók elérték céljukat, hiszen az elmúlt években valóban születtek nagyon magas színvonalú pályaművek, melyeket értekezésként kell kezelni, s melyek komoly irodalmi értéket képviselnek. A témák sokszínűsége és időszerűsége, valamint a beérkezett pályamunkák műfaji sokoldalúsága igazi rangot adott/ad a díjnak, örömteli munkát a bírálóbizottságnak, szakmai és kutatási élményt a pályázóknak.

Az eddigi témák csaknem fele természetszerűen a Jókai Mórra fókuszált: „Jókai Mór és szülővárosa: Komárom”, „A magyar táj Jókai Írásaiban”, „A kiegyezés és a századforduló kora Jókai írásaiban”, „Jókai hírlapírói munkássága”, „Jókai Mór és Petőfi Sándor barátsága”, „A Jókai Mór regényeiből készült filmek elemzése és összehasonlítása az eredeti regénnyel”, a további meghirdetett témák pedig Esterházy János gróf, Beöthy Zsolt, Szinnyei József, Széchenyi István gróf életművével, a szülőföld szeretetével Ady Endre szellemében, illetve Arany János időskori lírájának időszerűségeivel foglalkoztak. Az elmúlt években született tanulmány, értekezés, színdarab, esszé, ezek közül például rögtön az első színpadra is került.

Hírdetés

A dolgozatok elkészítésére a szerzőknek minden évben nyolc hónapjuk van (márciustól októberig), amit csodálatos kutatási élményekkel, rendszeres olvasással, igényes dolgozatírással tölthetnek meg. A pályázaton való részvétel tehát olvasásra, tanulásra és kutatásra ösztönzi a pályázókat, s ez a szerzők számára szakmai előrelépést jelent az irodalom, a történelem műveltségterületen, a magyar irodalomtörténetet pedig újabb forrásokkal gazdagítja. S mivel a Jókai-díj pályázatán való részvétel tanulási folyamat is egyben, nem elég az iskolában megszerzett, elsajátított tananyagot ismerni és tudni magáról a témáról, vagy birtokában lenni a világhálóról lehúzott egy-két felületes adatnak.

A leadott pályamunka – minden szempontból – minősíti annak szerzőjét. Az adatgyűjtés és a kutatás szerves rész kell, hogy legyen a pályamunkának. Így az idézett szakirodalom jegyzetanyagának feltüntetésénél mindig a primér szakirodalmat tudjuk használni a szekundér irodalom helyett, és dolgozatunk mondanivalóját, eredményeit könyvtári, levéltári, múzeumi kutatásainkra tudjuk alapozni, s nem a világhálón való kalandozásra, ahol nagyon sok a hamis információ és adat. Mindezeket átélve, megélve a témát megszeretjük, magunkévá tesszük, s a személyes élmény gyönyöre megkönnyíti az alkotást.

A pályázat eredményéről nemzetközi bíráló bizottság dönt a magyar kultúra napján (január 22.), a díj pedig Jókai Mór születése évfordulóján (február 18. – a Magyar Széppróza Napja), vagy az ahhoz legközelebb eső hétvégén kerül kiosztásra Jókai szülővárosában, Révkomáromban.

Tarics Péter

PÁLYÁZAT – JÓKAI-DÍJ 2021

A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (Révkomárom) és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Jókai Emlékbizottsága (Budapest) pályázatot hirdet:

A nem díjazott szövegeket az alapítók nem őrzik meg, s nem küldik vissza. A Jókai-díjat elnyert pályázó három éven belül nem nyerheti el újból a Jókai-díjat.

Levélcím:

1. Jókaiho všeobecnovzdelávacie a múzejné združenie

Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület

Palatínova 13 (Nádor utca 13.)

945 01 Komárno, Szlovákia

2. Falvak Kultúrájáért Alapítvány

Gidófalvy út 29.

1134 Budapest, Magyarország

 


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »