Tizenkét év után szabadult a perui exdiktátor

Tizenkét év után szabadult a perui exdiktátor

Botrányos politikai alkut kötött Pedro Pablo Kuczynski, Peru jelenlegi nagyvállalkozó elnöke és Kenji Fujimori, aki a dél-amerikai ország volt diktátorának (1990-2000), Alberto Fujimorinak fia. A japán származású, tizenkét éve 25 éves börtönbüntetését töltő, 79 éves Alberto Fujimori így nemcsak szabadlábra helyezését érte el, hanem elnöki kegyelmet is kapott, méghozzá emberiességi okokra hivatkozva.

Nem csoda, hogy a volt elnöknek adott elnöki kegyelemadás azonnal heves utcai tiltakozásokat váltott ki, már csak azért is, mert december 24-én, szenteste jelentették be a hírt. Kuczynskit sarokba szorítottak, Kenji Fujimori ugyanis kihasználta a perui belpolitika sajátos erőviszonyait. Nővére, Keiko Fujimori a tavalyi elnökválasztásokon ha hajszállal is, de alulmaradt Kuczynskivel szemben. A 130 fős törvényhozásban viszont biztos, 73 mandátumos többséghez jutott pártja a (neo)liberális Népi Erő, amely már többször bizonyította erejét, hiszen másfél év alatt megbuktatott több minisztert, sőt két kormányfőt is. Kuczynskit az igazságszolgáltatás is szorongatja, miután összefüggésbe hozták nevét a brazil építőipari óriással, az Odebrechttel, amely megvesztegette Latin-Amerika vezető politikusait és fontosabb cégvezetőit. Az ügyészség vádja szerint Kuczynski cége is fogadott el kenőpénzt a brazil cégtől, nem sokkal beiktatása előtt.

Hírdetés

Az idős Alberto Fujimori kedden videofelvételen kért bocsánatot népétől, amiért elnökségével „csalódást okozott”. De a megkésett bocsánatkérés ha lehet, még nagyobb felfordulást fog okozni, mert Kuczynski is arra kérte a két napja – tehát karácsony alatt – az utcákon tüntető lakosságot, hogy „térjen napirendre” az esemény fölött.

Ez már csak azért is nehéz lesz, mert Fujimori tíz évig tartó ténykedése nehezen gyógyuló sebeket ejtett a 32 millió lakos túlnyomó többségének lelkében. Megnyerte az 1990-es elnökválasztásokat, és sokkterápiát alkalmazott az IMF útmutatásait követve, hogy javítson az ország megroggyant gazdasági és pénzügyi helyzetén. A gazdaság azóta pörög – kisebb megszakításokkal –, de nem csökkentek a társadalmi feszültségek, éppen ellenkezőleg. Fujimori 1992-ben önpuccsot alkalmazott, és feloszlatta a parlamentet, mert megunta, hogy az ellenzék akadályozza az általa javasolt törvények bevezetését és a hadsereg bevetését a kommunista és maoista gerillák ellen. Ma is emlékezetes módon számolt le a marxista–leninista Túpac Amaru Forradalmi Mozgalommal (MRTA), és a Fényes Ösvény gerilláival. Az előbbi terroristák 1996 decemberében a japán nagykövetség rezidenciáján túszul ejtették a 800 fős vendégsereget, de a kommandósok négy hónappal később likvidálták valamennyi túszejtőt.

A szélsőbaloldali veszély elmúltával Fujimori az új alkotmány (1993) révén akadálytalanul kormányzott, de a hadsereg többször bizonyíthatóan visszaélt hatalmával – Vladimiro Montesinos, mindenható titkosszolgálati főnökének segítségével –, ezért ítélték el Fujimorit jogerősen 2009-ben. Az önpuccs után persze a médiumokat is célba vette, hogy ne zavarják a kormányzásban, és ne leplezzék le korrupciós tevékenységét. De elnöksége végén visszatértek a régi bajok, és nem tudta titkolni a korrupciós eseteket sem. Fujimori tartósan be akart rendezkedni, ezért elolvadt népszerűsége, és egyik, Japánba tett útját kihasználva faxon küldött üzenetben mondott le elnökségéről. Egyik nehezen orvosolható öröksége az ország lakosainak életét jelentősen nehezítő általános korrupció – összes utódja ellen is zajlik már efféle eljárás.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »