Számos körülmény, előzmény, betegség állhat a kellemetlenkedő, vagy az életét is megkeserítő, migrénes jellegű, rohamszerű, állandósult vagy visszatérő fejfájás hátterében. Nézzünk néhány gyakoribb okot!
Mind a migrénes jellegű, mind a tenziós fejfájás hátterében gyakran áll a civilizáció egyik legnagyobb átka, a stressz, amelyet mind a munkahelyi, mind a magánéleti gondok, a folyamatos feszültség, a szorongás, az elégedetlenség, a sértettség stb. kiválthat – írja a Házipatika.com.
A nyaki gerincszakasz degeneratív elváltozásai, a meszesedés, a kopás, a nyakizmok görcse is gyakori oka a fejfájásnak. Ez utóbbi kialakulásában a stressz, a mozgásszegény, ülő életmód miatt kialakult rossz testtartás is szerepet játszik.
A kávéval, teával, kólával bevitt koffein kétféleképpen is előidézhet fejfájást: egyrészt úgy, hogy alkalmanként túl sokat fogyaszt belőle, ami megzavarja az alvási szokásait és vízhajtóként hat a folyadékháztartására is, másrészt, hogy valami ok miatt nem viszi be belőle a szervezetébe a megszokott napi adagot.
Gyomorrontás bevezető tüneteként is felléphet fejfájás, sőt bizonyos táplálékok túlzott fogyasztása is kiválthatja, így például óvakodni kell a csokoládé, a tömény sajtok, a zsíros ételek, a vörösbor és általában az alkohol mértéktelen élvezetétől. A rendszertelen étkezés, az éhezés és ellenkezőleg, a gyors habzsolás is vezethet fejfájáshoz.
Az emberi szervezet, az érzékeny idegrendszer fejfájással válaszolhat bizonyos körülmények okozta diszkomfortérzésre, kiegyensúlyozatlanságra: így gyakran lép fel heves fejfájás levegőtlenség, szokatlan zaj, nehezen viselt, erős szag, gyors időjárás- vagy klímaváltozás esetén, túlhajszoltság, tartós kialvatlanság következtében.
A folyadékháztartás kiegyensúlyozatlansága, a túl kevés folyadékbevitel, az ehhez kapcsolódó ásványi anyag- és sóhiány a szakemberek szerint az egyik leggyakoribb oka a nem betegséghez kapcsolódó fejfájásnak.
Számos esetben a fejfájás valamilyen fertőzés következtében kialakult betegség kísérő jelensége. Így az arcüreggyulladás, a fogtályog, az agyhártya-, illetve agyvelőgyulladás tünete is lehet.
Az állandósult magas vérnyomás-betegség ritkábban, az ingadozó, változó vérnyomás gyakrabban okozhat fejfájást. A bizonyos szembetegségekhez (például glaukómához) társuló fokozott szemnyomás a szemgolyó mögötti, illetve a homloktáji területen okoz fájdalmat.
Esés, ütés kiváltotta agyrázkódás, fejsérülés tünete is lehet a fejfájás, amelyet ilyenkor szédülés, hányinger, álmosság, koncentrációs zavar is kísérhet.
Meg kell említeni ezt a lehetőséget is, bár szerencsére a fejfájás csak igen ritkán jelez daganatos megbetegedést. Ha azonban a zárt koponyán belül (jó vagy rosszindulatú) daganat alakul ki, ennek terjeszkedése megnöveli az agyban a nyomást, amely az agyhártya érzőidegein keresztül okoz heves fájdalmat.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
