Titkos békemisszió 1944-ben – Bemutatták a Magyary Gyula visszaemlékezéseit tartalmazó kötetet

Titkos békemisszió 1944-ben – Bemutatták a Magyary Gyula visszaemlékezéseit tartalmazó kötetet

Szeptember 16-án, hétfőn este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) jogi karának Szent II. János Pálról elnevezett dísztermében mutatták be az „I was Francis Moly” – Magyary Gyula emlékezései egy titkos politikai-diplomáciai békemisszióra című könyvet.

A kötetet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet gondozta. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta és a forráskiadást jegyzetelte Fejérdy András. A kiadványhoz Erdő Péter bíboros, prímás írt ajánlást. A bevezető tanulmányt Magyary Gyula unokahúga és egyben keresztlánya, Lantos Erzsébet jegyzi.

A megjelenteket Kránitz Mihály, a PPKE Hittudományi Karának dékánja és Molnár Antal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének igazgatója köszöntötte.

Kránitz professzor Magyary Gyula (1901–1988) kánonjogász élete kapcsán emlékeztetett rá, hogy a múlt felidézése nagyon fontos, különösen azok visszaemlékezései segítségével, akik személyesen élték át az egykori eseményeket. „A most bemutatott kötet középpontjában az a diplomáciai-politikai misszió áll, amit Magyary Gyula – alias Francis Moly – 1944 őszén az angol–amerikai szövetséges hatalmak megbízásából végzett” – tette hozzá a dékán.

Molnár Antal a kötet megszületésének körülményeiről felidézte, hogy 2014-ben, amikor a Római Magyar Akadémia munkatársa volt, egy könyvbemutatón találkozott először az Örök Városban élő Lantos Erzsébettel. Megemlítette neki, hogy a Pápai Magyar Intézet rektorával, Tóth Tamással (az MKPK jelenlegi titkárával) egy könyvön dolgoznak éppen. Erzsébet asszony megemlítette, hogy az ő nagybátyja és keresztapja, Magyary Gyula is igazgatója volt ennek az intézetnek; elmondta azt is, hogy keresztapjának van egy nagyon értékes hagyatéka, annak legértékesebb része hét magnószalag, amelyen egy különleges, 1944 őszén végrehajtott diplomáciai misszióját meséli el. Erzsébet asszony elképzelése az volt, hogy letétbe helyezi az általa már legépelt anyagot az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában. Azon is eltűnődtek azonban, hogyan lehetne a kordokumentumként is rendkívül értékes anyagot megismertetni a szélesebb közvéleménnyel. Ekkor vetődött fel Fejérdy András neve, aki alaposan ismeri nemcsak az adott korszakot, hanem a római egyházi világot is. Miután elolvasta a kéziratot, igent mondott a feladatra, szerkesztette a kötetet, mélyreható bevezető tanulmányt írt hozzá, és a forráskiadást is jegyzetelte. Így született meg ez a szakmailag és tartalmilag is rendkívül izgalmas kötet.

A kötethez ajánlást író Erdő Péter bíboros, prímás a könyvet bemutatva felidézte személyes emlékét: „Gyula bácsi” volt az, aki a hetvenes évek végén nyugdíjas professzorként kedves ajánlást adott neki, hogy kutathasson az Urbaniana Egyetem könyvtárában, akár olyan missziótörténeti anyagokat is, amelyek egyébként nem voltak a nyilvános gyűjtemény részei. Felejthetetlen maradt számára Magyary Gyula közvetlensége és intelligenciája.

A most megjelent kötetben Lantos Erzsébet előszavában a rokonnak mint a professzor úr legközelebbi ismerősének a szemszögéből ismerteti meg velünk Magyary Gyulát. Fejérdy András tanulmánya pedig történettudományi igényességgel megírt életrajz. A kötet központi témája Magyary Gyulának a háború végén betöltött diplomáciai-politikai küldetése – ismertette Erdő Péter.

A bíborosban felvetődött a kérdés, hogyan lett Magyary Gyulából az Esztergomi Főegyházmegye papja, hiszen Szolnokon született, ott is tanult, majd Egerbe került, ahol kisszeminarista lett.

Az Egri Főegyházmegye gimnazista papnövendékeként végezte tanulmányait, nem is akárhogyan. Már az 1919-es kommün ideje alatt megmutatkozott jelentős közéleti érdeklődése, valamint különleges bátorsága, de lehet azt is mondani, hogy kalandvágya, ahogyan például megszökött a kommunisták által őrizetbe vett csoporttól. Teológiai tanulmányait nagyrészt az innsbrucki egyetemen végezte a Canisianum növendékeként, majd filozófiai doktorátusát Rómában, teológiai doktorátusát pedig a bécsi egyetemen szerezte. Tanulmányainak befejező szakaszában a bécsi Pázmáneum növendéke volt. Mivel érdeklődésének középpontjában a jog, különösen az egyházjog állt, egyéb tanulmányai után magyar egyetemeken állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktorátust is szerzett. Rendkívül fiatalon, 29 évesen lett a Pázmaneum vicerektora és prefektusa.

Hírdetés

Mivel Bécsben nagyon korán kapcsolatba került az antifasiszta ellenállással, az Anschluss aggasztó következményeire tekintettel Serédi Jusztinián hercegprímás 1940-ben Rómába küldte, gyakorlatilag kimentette Ausztriából. Mindenki úgy tekintett rá, mint aki bár magyar állampolgár, de megbízhatóan antifasiszta személy. A II. világháború alatt ilyen embereket kerestek a német nácizmussal szembenálló erők. Magyary Gyulát is megtalálta Aradi Zsolt katolikus szellemű író és újságíró, akinek a személye kulcsfontosságú abban, hogyan lett aztán a professzor az amerikai titkosszolgálat tisztje.

Aradi Rómában barátságot kötött Magyary Gyulával, teljesen megbízott benne. Magyary részt vett aztán az amerikai ügynökök kiképzésen, akiket később bevetettek Közép-Európában. Megkapta a fedőnevét (Francis Moly), felszerelését, pontos utasítását. Ez pedig nem kevesebbről szólt, mint hogy menjen el Horthy kormányzóhoz, és adja át neki az amerikaiak üzenetét a kiugrással kapcsolatban. A küldetés azonban nagyon elhúzódott, részben az amerikaiak késlekedése miatt, másrészt amiatt, mert Magyary Gyula először Serédi Jusztinián hercegprímást kereste meg, s ennek néhány nap időveszteség lett az ára.

Végül a sikertelen kiugrási kísérlet előtti estén bevégzett misszió – kihallgatás Horthynál – már nem tudta érdemben befolyásolni a történelem menetét. Erősen kérdéses persze, hogyha korábban kerül sor a találkozásra, az változtatott volna-e bármin. Magyary Gyula, kijutva a Várból, Budapesten vészelte át az egész ostromot. Mindez részletesen le van írva a kötetben. Egy hónapos huzavona után adták át őt az oroszok az amerikaiaknak mint amerikai tisztet. Ekkor azonnal Itáliába utazhatott volna, de ő Budapestre akart menni, hogy meglátogassa az édesanyját. Megengedték neki, de a Dunán nem tudott átkelni, mert az oroszok által vert pontomhídon civileket egyáltalán nem engedtek át. Kénytelen volt ezért visszamenni Debrecenbe, innen pedig most már valóban Itáliába utazott.

Mindez benne van a könyvben, rengeteg életszerű epizóddal. Magyary Gyula háború utáni tevékenységéből pedig mindenképpen kiemelendő a menekült magyarok és a szórványmagyarság körében végzett pasztorációja. 

 

Borhi László történész, az Indiana University professzora Magyary Gyula missziójának történelmi hátteréről beszélt. Fantasztikusan izgalmas kötetnek nevezte a könyvet, külön kiemelve Fejérdy András tanulmányát.

Magyary Gyula pedig példaképe lehet a mai fiatalságnak. Csodálatos ember volt, rendkívül veszélyes misszióra vállalkozott, egy olyan időben, amelyben erre csak nagyon kevesen vállalkoztak – hangsúlyozta Borhi László, aki szerint azonban e rendkívüli misszió idején már maga Horthy is érezte, hogy a helyzet reménytelen, Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy a saját sorsát irányítsa. A náci Németország és szövetségesei ellen harcoló nagyhatalmak soha, egyetlen dokumentumban sem rögzítették, de a valóságban felosztották egymás között Európát, és annak keleti fele a szovjet érdekszférába került. Ez már 1943 novemberében eldőlt, amikor is a teheráni konferencián Churchill, Roosevelt és Sztálin igent mondott a két hónappal korábban Qubecben rendezett tanácskozáson ezzel kapcsolatban meghozott döntésekre.

A könyvbemutató végén Lantos Erzsébet megköszönte mindenkinek, aki közreműködött abban, hogy ez a kötet megjelenhetett, amelyből jobban megismerhetik nagybátyját és keresztapját, Magyary Gyulát, aki önmaga részére visszautasított minden kiváltságot, mások számára azonban mindig rendelkezésre állt, akinek tudott, a legjobb tehetsége szerint segített, valódi példakép lehet a jövő nemzedéke számára.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »