Titkolózhatnak az MNB cégei

A Magyar Nemzeti Bank alapítványai nem, a cégei viszont titkolhatják majd bizonyos adataikat, ha az Országgyűlés elfogadja ma az erről szóló törvényjavaslatot. Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzetnek azt mondta, már eleve az is ütközik az alaptörvénnyel, hogy az MNB által kezelt közpénz ellenőrizetlenül cégekhez, vagyis a versenyszférába vándorol.

Eltitkolhatnak bizonyos adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló cégek – így írhatja át az Országgyűlés mai ülésén a korábban még a jegybanki alapítványokról szóló törvényt. Ismert, a parlament kormánypárti többsége március elején egyetlen nap alatt nyújtotta be, majd fogadta el azt a nagy felháborodást kiváltó indítványt, amely lényegében titkosította a jegybanki alapítványok gazdálkodását. Akkor Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azzal magyarázta ezt, hogy az MNB által kezelt közpénz „elveszíti közpénz jellegét” akkor, amikor az az alapítványokhoz kerül. Az ellenzéki pártok felháborodása mellett Áder János köztársasági elnök sem találta teljesen rendben a rendkívüli gyorsasággal elfogadott jogszabályt, ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A taláros testület pedig megsemmisítette ezeket a részeket.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ezért az alaptörvény-ellenességet kiküszöbölendő, átírta a törvényt, és teljesen kihagynák az alapítványok gazdálkodásának titkosításáról szóló passzusokat. Mindössze annyit hagynának benne, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék ellenőrizhetné a jövőben. Az MNB cégeinek ugyanakkor megadnák a lehetőséget, hogy éljenek a titkosítás eszközével, ám csak azon adatoknál, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. Egyúttal kimondanák a törvényben azt is, hogy a változásokat a már folyamatban lévő ügyeknél nem lehet alkalmazni.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke korábban alkotmányosnak ítélte a tervezett változtatásokat. Szerinte ez a fajta szűkítés már megfelel az információszabadságról szóló törvénynek is.

Róna Péter ellenben úgy nyilatkozott, sajnálatos, hogy Péterfalvi Attila erre az elképzelésre rábólintott. A szakember a Magyar Nemzet megkeresésére kifejtette, hogy akárcsak a korábbi, úgy a mostani törvényjavaslat is szembemegy az Ab határozatával. Az ugyanis kimondja, hogy az MNB a közszféra része, a forrásai kizárólag közügyeket szolgálhatnak, vagyis nem is hozhatnának létre a versenyszférában működő társaságot. – Közpénzből nem lehet belépni a versenyszférába – hangsúlyozta a közgazdász.

A jegybanknak több saját vállalata is van, például a pénzverde, a pénzjegynyomda vagy éppen a biztonsági cége. Róna Péter szerint ezek alapvetően a működését szolgálják, van viszont egy kivétel, a tiszaroffi kastélyt üzemeltető társaság. Annak ugyanis már semmi köze a nemzeti bankra rótt feladatokhoz. Ráadásul a jegybank alapítványai is létrehoztak már több céget, különféle kft.-ket. Nagy valószínűséggel tehát a most az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat szerint ezek továbbra is titkolhatják a pénzügyeiket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »