Tisztelgés Szokolyi Alajos emléke előtt

Október első hétvégéjén emléktáblát helyeztek el Szokolyi Alajos egykori ipolysági iskolájának falán. Az országos emléktábla-állítások kezdeményezője a Szlovák Olimpiai Bizottság volt. Az Ipoly menti városban leplezték le az első kétnyelvű táblák egyikét a Felvidéken.

Mint az célként megfogalmazódott, a mai Szlovákia területén tevékenykedő sportolók, illetve olimpikon előtt szeretnének tisztelegni a táblaállításokkal. Az egyes olimpiák első három helyezettje egykori alma materének falán helyezik el az emléktáblákat. Összesen közel kilencven táblát helyeznek el országszerte.

„Az olimpia klubunkat idén tavasszal értesítették, hogy Szokolyi Alajosnak, az athéni nyári olimpia atlétájának is emléket állítanak Ipolyságon, ahol 1877 és 1881 között látogatta az elemi iskolát” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Révész Ferenc, az ipolysági Szokolyi Alajos Olimpiai Klub vezetője.

A táblák Körmöcbányán készültek.

Az ünnepélyes leleplezésen jelen volt Ivan Čierny, a Szlovákiai Olimpiai Klubok Szövetségének az elnöke, valamint Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke.

Hont vármegye levéltárosa, az athéni olimpia harmadik helyezett atlétája

Hírdetés

Ki is volt Szokolyi Alajos, s miként kapcsolódik az egykori Hont vármegye székhelyéhez? Szokolyi Alajos 1871. június 19-én született Kisgaramban (Hronec). Hároméves korában került Ipolyságra. Keresztapja, Schőn Aurél és családja nevelte fel, az elemi iskolát Ipolyságon, a jelenlegi római katolikus plébániahivatal épületében végezte.

A család a nyolcvanas évek végén költözött a városhoz közeli Bernece, mai nevén Bernecebaráti községbe. Selmecbányán folytatta tanulmányait, majd a lévai bencés gimnáziumban érettségizett. Ezt követően beiratkozott a budapesti orvosi karra, a tanulmányait azonban nem fejezte be. Ebben az időben már sportolt.

1900-ban vette feleségül Bertchold Charlottét, a történelmi Magyarország egyik leggazdagabb családjának sarját.

Többek között 1918-ig a megye levéltárosa is volt. Lovas hintóval járt be a bernecebaráti kúriájáról a megyeszékhelyre. Az impériumváltást követően visszavonult a birtokára. Öt gyermek apjaként 1932. szeptember 9-én hunyt el. Feleségével és legidősebb fiával, aki pap lett, együtt nyugszik a község temetőjében.

Atlétaként saját költségén utazott ki az első újkori nyári olimpia helyszínére. Athénban három számban indult, százméteres futásban, gátfutásban és hármasugrásban. Száz méteren harmadik helyezett, azaz ezüstérmes lett. Hármasugrásban a negyedik helyen végzett.

Sportpályafutása alatt tizenháromszor javított magyar rekordot. Többszörös magyar és csehszlovák bajnok volt. 1902-ben fejezte be a versenyzést.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »