Tiszta szívvel 1956-ban – 22. rész

Tiszta szívvel 1956-ban – 22. rész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

 

Huszonkettedik rész

A kádári állambiztonságot különösen érdekelte, hogy a Tiszta szívvel főszerkesztője, a tollal és fegyverrel is harcoló Máté Imre milyen leveleket írt az itthon maradottaknak – ez kiviláglik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) található egyes anyagokból. Az emigrációba kényszerült Máté felesége, az ugyancsak forradalmár – és az október 6-ai tüntetés egyik szervezője – Darázs Mária festőművész hazaküldött leveleit, még a „célba érkezés” előtt, szintén lefényképezték az állambiztonság emberei.

Szigethy és Máté
A Tiszta szívvel főszerkesztője iránti „érdeklődésnek” megannyi oka volt. Máté Imre „A koraszülött forradalom” című visszaemlékezésében nyomatékosította, hogy Budapesten november 5-éig harcoltak. „Akkor hazaküldtem ’somogyi bicskásaimat’ meg Papp Árpit is. ’Menjetek haza, és ha kérdeznek, kenjetek mindent azokra, akik leléptek. Nem üríthetjük ki az országot!’ Mi meg, Darázs Mari meg én, felkapaszkodtunk egy győri autóra. Ez a teherautó is élelmiszert hozott a fővárosba, és éppen indulóban volt vissza Győrbe. Akkor még nem emigrálni szándékoztunk. A Dunántúli Nemzeti Tanácshoz igyekeztem, tervekkel. Ott Szigethy Attila volt az elnök” – fűzte hozzá. Máté közlése szerint az egyre kedvezőtlenebb körülmények közepette, s a mind tragikusabb események hatására Szigethy Attila arra a belátásra jutott, hogy felejtsék el a fegyveres ellenállást. „Mert ’nem éri meg Győrt porrá lövetnünk azért, hogy két héttel tovább tartson az ellenállás’. Nekünk meg ezt mondta: ’Menjetek külföldre. A halott hősök nem használnak az országnak.’ Ő maradt, és kiejtették az ablakon” – írta visszaemlékezésében Máté.

Az 1957 nyarán – nem teljesen tisztázott körülmények között – tragikus halált halt Szigethyt a Kádár János vezette MSZMP télen és tavasszal még arról próbálta meggyőzni, hogy álljon az új hatalom mellé. Az ÁBTL-ben folytatott kutatómunka során kiderült: Máté Imre ’57 tavaszán Nyugat-Németországból küldött is Szigethy Attilának levelet, ám meglehetősen óvatos hangvételűt, amiből egyértelműen érződik, hogy nem akart bajt hozni az általa tisztelt idősebb – patrióta baloldali – harcostárs fejére.
A menekülés

Az egyébként rábaközi, maglócai származású Máté jól ismerte a Hanságot. A lápos vidéken hagyták el ’56 késő őszén az országot. „Acsalag tornyában delet haragoztak, amikor november 12-én átléptük az osztrák határt. Az osztrákoknak átadtam fegyverzetünket, többek között két nyeles gránátot. Alig mertek a katonák hozzányúlni. Még aznap elvittek bennünket Kismartonba (Eisenstadt), ahol regisztráltak. Magyar menekültek tömegében egy szalmakazalban éjszakáztunk, és másnap elvitt a St. Pölten melletti kastélyba a goldeggi herceg” – idézte fel a bő három évtizedes hontalanság első napjait a költő.

Darázs Mária és Máté Imre a kastélyban töltött két hetet egy kandallóval ékes kis szobában. „Visszapillantva, visszagondolva tudatosodott bennünk sok meleg helyzet, s az, hogy otthagyhattuk volna a fogunkat. Fogságom a budaörsi laktanyában, lekapattatásom, az ÁVH pincéje, vagy amikor odaálltam golyófogónak egy ismeretlen asszony elé. Meg a csatározások, a szitává lőtt kalapom és az aggodalom a harcostársakért. A Kócost még láttam holtan a Corvin köziekből” – emlékezett Máté.
Máté Kócosról

Máté Imre megrendítősen szép verset írt a Kócos néven ismert, és hősi halált halt forradalmár lányról.

Kócos

Kócost, a karcsú, szőke leányt
a Corvin-köz hadából
szíven találta egy golyó…
Ha még tudnék sírni,
most zokogni volna jó,
mert fáj nagyon
a szép nő, a magyar nő,
a harcostárs halála.
Az is fáj, hogy jutalma
nem lesz soha hála. –
Amíg hős lelke mélyen alussza
örök álmát,
elorozzák tőle a pálmát
hitvány, gyáva hímek,
kik utólag lopkodnak
dicső tetteket!

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Az első rész ITT, a második ITT, a harmadik ITT, a negyedik ITT, az ötödik ITT, a hatodik ITT , a hetedikITT, a nyolcadik ITT, a kilencedik ITT, a tizedik ITT, a tizenegyedik ITT, a tizenkettedik ITT, a tizenharmadikITT, a tizennegyedik ITT, a tizenötödik ITT , a tizenhatodik ITT, a tizenhetedik ITT, a tizennyolcadik rész ITT, a tizenkilencedik rész ITT, a huszadik rész ITT és a huszonegyedik rész ITT olvasható.

The post Tiszta szívvel 1956-ban – 22. rész appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »