Tiszta szívvel 1956-ban – 11. rész

Tiszta szívvel 1956-ban – 11. rész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Tizenegyedik rész

Máté Imre:
A szent tehenek

Áll a vonat, a nyílt pályán kint vesztegel,
az indítóhoz nyúlni senki sem mer.

A szíveken vakhit és szent tisztelet ül,
aki morog is, csak a foga közül.

A mozdony rikolt, de talán rikoltása sem mer
átbukfencezni a szent teheneken.

Mert senki sem tudja, hogy mik is ezek, –
Tehénistenek-e, vagy istentehenek.

Csámcsognak bambán, ravaszul hunyorognak,
s pár lépést tesznek előre, – holnap.

A tömeg ujjong és csikordul máris a fék.
Rozsdás, nyikorog, de fordul a kerék.

Még el sem indul, a néhány hájas barom
újra csak ott fekszik a vágányokon.

S van még, aki a sínre abrakot dob nekik!
Igaz, mások az ostort emlegetik!

A forradalom sugallatát hordozta

A költemény még a forradalom kitörése előtt két-három héttel, 1956 októberének elején jelent meg, mégpedig a Tiszta szívvel című folyóiratban. A legendás lap szerkesztőbizottságának egykori tagja, a ma irodalomtörténész professzor Kabdebó Lóránt a Tiszta szívvel 2006-os reprint változatában – amelyet a Napkút adott ki – így vall a folyóiratról: „Nem forradalomra készülő ifjak írták, de emberi életre vágyó egyetemisták, utóbb neves költők, műfordítók, tudósok, közéleti személyiségek. Ami már egyértelműen a forradalom sugallatát hordozta benne: Máté Imre verse.” Kabdebó hangsúlyozza, Máténak az emigrációban, Münchenben megjelent kötetében is helyet kapott a költemény…

Máté Imre 1957 (Darázs Mária műve)

Az ifjú költő-főszerkesztő
Hogyan jutott el odáig 21 évesen Máté Imre, hogy a sztálinista berendezkedésű Magyarországon egy független egyetemi folyóiratban ilyen bátor és látnoki hangvételű költeményt megjelentessen?
Az 1934-es születésű – 2012-ben elhunyt – Máté önéletrajzi visszaemlékezésében így ír: „Szonettek sorát írtam (…) Egyik-másik meg is jelent. Különböző újságokban, majd az Egyetemi Ifjúság c. újságban, melynek irodalmi szerkesztőjévé nevezett ki a rektorátus 1954-ben.” Az egykori egyetemista irodalmár felidézi, hogy innen 1956 nyaráig kiutáltak, mivel a pártnak nem tetszett a működése. „Támadtak cikkekben, még saját lapunkban is, de főleg az Újságíró Tanszék lapja, a TOLL mart belém. Az indok az volt, úgy summa summarum, hogy rovatom nem a szocializmus építését szolgálja, hanem szürrealizmusnak, individualizmusnak nyújt megnyilvánulási lehetőséget. A tényleges ok, az egyetemi mozgalmak polarizálódása volt, népire és urbánusra” – hangsúlyozza, hozzáfűzve, az „urbánusoknak” nem tetszett, hogy a rovat „népi” kézben van. Bár Máté Imre úgy véli, a népi elnevezés helytelen, mert inkább vidéki-nagyvárosi jellegűnek bizonyult a „megosztódás”. „Jómagam sohasem tartoztam a népi írók nem tudom hányadik nemzedékéhez. Ezt Illyés Gyula is fölfödözte, aki ennek ellenére támogatott, ajánlott, aminek következtében tetszetős honoráriumokat fizettek verseimért. Az urbánusok reformálni akartak, de a rendszert nem akarták fölborítani, mert szüleik többnyire haszonélvezői voltak a rendszernek. Ők ’emberarcú’ szocializmust akartak, mi, úgynevezett népiek pedig szabad Magyarországot. Rovatvezető posztomról nem távolítottak el, hanem egyszerűen más anyagot nyomtattak ki, bármit szerkesztettem össze” – nyomatékosítja Máté.

Független szellemek a forradalom kapujában
Felidézi, hogy a „népiek” vagy vidékiek a befolyásukat az „Egyetemi Ifjúság” című lapnál elvesztették, hatásuk viszont az egyetem ifjúságára nőtt, ezért elhatározták saját, független folyóirat kiadását. Így alapították a „Tiszta szívvel” című irodalmi és tudományos folyóiratot, amelynek Máté Imre a főszerkesztője lett. A szerkesztőbizottság tagja lett rajta kívül Kabdebó Lóránt, Román Károly, ifj. Domokos Pál Péter, Szakács Sándor és Veres Károly. Szerkesztőségként az ELTE Ménesi úti kollégiumát jelölték meg. Úgy tervezték, s így is tüntették fel, hogy havilap lesz. Nem rajtuk múlt, hogy 1956 novemberében már nem tudták megjelentetni a második számot…

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Első rész ITT olvasható

Második ITT

Harmadik ITT

Negyedik ITT

Ötödik ITT

Hatodik ITT 

Hetedik ITT

Nyolcadik ITT

Kilencedik ITT

Tizedik ITT

The post Tiszta szívvel 1956-ban – 11. rész appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »