Tiszta szívvel 1956-ban – 10. rész

Tiszta szívvel 1956-ban – 10. rész

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Tizedik rész

Milyennek látták és láttatták utólag az ELTE egyes vonalas kommunista vezetői a „Kolhoz Kör” működését? A kör szellemi vezetőjét, motorját, Molnár József tanársegédet az egyetem keményen felelősségre vonta, majd eltávolította a forradalom és szabadságharc leverése után. A „Jussunk – 1956” című kötetbe bekerült egyes dokumentumok tanulságosak: a felhozott vádak híven mutatják a keményvonalasok hozzáállását.

”Erősen nacionalista nézetek”
„Az MSZMP bölcsészkari intézőbizottság megvizsgálta Molnár Józsefnek a Középkori Magyar Történeti Tanszék tanársegédének politikai szereplését, és úgy határozott, hogy javaslattal fordul a felsőbb állami szervekhez, melyben az eltávolítását kéri” – olvasható a Tolnay Gábor, a bölcsészkari pártszervezet intézőbizottsági elnöke által jegyzett dokumentumban. A „Javaslat Molnár József tanársegédnek az egyetemről való eltávolítására” című, 1957. április 24-i dátummal született anyagban a következő indokokkal éltek. Molnár ’56 „októbere előtt igen erősen nacionalista nézeteket vallott” – írták, hozzátéve, hogy nézeteivel a hallgatók jelentős részére komoly hatást tett. Megjegyezték: „a történettudományi karon volt egy szervezett csoport, akiknek a körében ez a hatás különösen erőteljesen érvényesült (Kolhoz-klub)”.

„Magyarország nem független”
A javaslatban felhívták a figyelmet, hogy a „Kolhoz Körbe” tartozó diákok szinte általános azt tartották, hogy „Magyarország nem független ország, és hogy a magyar-szovjet viszonyban alapvető hibák vannak”. „Ennek a csoportnak az akcióit a pártszervezet vezetősége előtt elkonspirálta. Október 23. előtt az ő közreműködésével szervezte meg ez a csoport az október 6-i diáktüntetést a Rajk-temetés után, amikor a hallgatóknak mintegy száz főnyi csoportja a Sztálin-szoborhoz és a Szovjet Követség elé vonult, különböző szovjetellenes jelszavakat hangoztatva” – fejtegette Tolnay elvtárs.
1957. június 28-án a Bölcsészettudományi Kar Fegyelmi Bizottsága tanácskozott Molnár József ügyében. A jegyzőkönyv szerint jelen volt Kardos László tanszékvezető egyetemi tanár, a bizottság elnöke, és Szamuely Tibor egyetemi docens, a bizottság tagja. A dokumentumban leszögezték, Szamuely Tibor „magára vállalta, hogy telefonon beszél Léderer Emma tanszékvezető tanárral, és közli a bizottsággal a beszélgetés tartalmát”. Mint a bizottsági tag hangsúlyozta, Léderer közölte vele: „nem kis mértékben aggódott Molnár József miatt (…) mert ismerte (…) forrófejűségét, valamint azt, hogy az október 6. előtti időszakban voltak nála bizonyos nacionalista, búsmagyar elképzelések”.

„Búsmagyarkodó hangulatok”

Rajk temetése

„Egyes ténylegesen elkövetett hibákkal szemben voltak neki az elmúlt időkben bíráló megjegyzései, ezeket azonban mindig jóhiszeműen, jó szándékkal tette. Ezen kívül tapasztalt nála az elmúlt időben bizonyos nacionalista nézeteket, amelyekről sokat vitatkoztak, amelyek azonban sohasem vettek fel szélsőséges formát. Inkább búsmagyarkodó hangulatok voltak, elégedetlenség bizonyos nemzeti hagyományok elhanyagolásával kapcsolatban” – mentegette sajátos módon Léderer Emma Molnár Józsefet, megjegyezve, hogy „semmi körülmények között sem érdemelne meg szigorú büntetést”.
Ortutay Gyula megbízott rektor azonban – az ’57. július 8-ai határozat szerint – Molnárt írásbeli megrovásban részesítette. Az indoklásban megemlítette azt is, hogy „az október 23. előtt összeverődött” úgynevezett „kolhozklubnak” a tanársegéd tagja volt. „Részt vett az október 6-i Rajk-temetés után rendezett provokatív diáktüntetésben” – szólt az újabb vád.
Molnár Józsefnek aztán hamar el kellett hagyni az ELTE-t, s évekig kénytelen volt vidéki általános iskolában tanítani…

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Első rész ITT olvasható

Második ITT

Harmadik ITT

Negyedik ITT

Ötödik ITT

Hatodik ITT 

Hetedik ITT

Nyolcadik ITT

Kilencedik ITT

The post Tiszta szívvel 1956-ban – 10. rész appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »