Tippek szónokoknak

Mit üzen a jelenkornak, mit üzen nekünk március 15-e? – teszik fel kedden a kérdést az ünnepi szónokok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartandó megemlékezéseken.

Nemzeti ünnepeken bevett rétori fordulat „testközelbe” hozni a régmúlt idők jeles eseményeit, tetteit, e nélkül puszta történelemlecke lenne az ünnep, a politikusok pedig képtelenek lennének felkelteni választóik érdeklődését aktuális politikai kínálatuk iránt. A márciusi ifjak bátorsága és áldozatvállalása, a szabadságba vetett hit kiapadhatatlansága, a térség népeinek szolidaritása mind olyan vezérfonal, amelyet követendő példaként lehet felmutatni az utókornak.

Na és persze az összefogás. Csak emlékeztetni kell, hogy a magyar nemzet 168 évvel ezelőtti összekapaszkodása nélkül a szabadságharc bizonyosan nem érte volna meg a függetlenségi nyilatkozat kikiáltását, és máris elérkeztünk az idei választások kapcsán felmerülő teendők megfogalmazásához. Elvégre március 15-e többek között attól szép, hogy egyediségét, jelentőségét, történelmi szerepét ezerféle szemszögből lehet értékelni, egy dolog viszont lehetetlen: átértékelni.

Pontosan emiatt tud üzenni vele a mának a kormányoldal és az ellenzék, a bal- és a jobboldal, politikus és választó. Ha az 1848–49-es magyar szabadságharc eszközei körül voltak is viták, eszméit és céljait soha senki nem kérdőjelezte meg, vezéralakjainak szerepét pedig kevesen próbálták átértékelni, netán kisebbíteni, elfeledtetni.

Ellentétben például az 1989-es román rendszerváltással, amelynek még a meghatározása kapcsán is megoszlanak a nézetek – forradalom?, népfelkelés?, államcsíny? –, egyesek pedig már arra sem emlékez(tet)nek szívesen, hogy ki robbantotta ki a honi kommunizmus bukását, és úgy tesznek, mintha kitüntetése visszavonásával legalábbis az érdemeit is elvitathatnák.

De időszerű válaszokat ad ‘48 a többség és kisebbség mai viszonyára is, elegendő csak felidézni Kossuth ajánlatát az erdélyi románságnak: „a román nép nyelvének szabad használatát úgy iskoláikban s egyházukban s vallásos szertartásaikban, mint a községi életben is garantírozom”.

Március 15-e attól a legszebb, hogy valamennyiünké.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »