Testvérvárosi tapasztalatcsere: Tolna és testvértelepüléseinek vezetői a migrációról

A migráció volt a téma azon a minap tartott tolnai eszmecserén, amelyen Tolna és a város nemzetközi partnertelepüléseinek képviselői vettek részt.

A németországi Stutensee főpolgármestere, Klaus Demal többek között arról beszélt: a politikailag üldözött, vagy a közvetlen életveszély miatt menekülők befogadást nyerhetnek Németországban. A befogadás azonban nem lehet korlátlan, különösen, ha nincs alapja a menekültstátusznak. Számos szegény ország sorsa nem hagyja érzéketlenül a németeket, de azokon az embereken, ott helyben lehet a legjobban segíteni. A becsületes emberek migrációja – főleg az EU-országok demográfiai helyzete miatt – szerinte előnyös lehet a befogadó országnak, de csak megfelelő szabályozással és megfelelő számban. Stutensee tapasztalatai is ezt mutatják, ahol a külföldiek aránya ma 12 százalék. Úgy vélte, a migrációs helyzetet jól tudják kezelni, a városban eddig mintegy 400 menekültet helyeztek el.

Dr. Ráduly István, uzoni polgármester párhuzamot vont a jelenlegi Stutensee-i etnikai arányok és aközött, hogy Háromszéken 1867-től 2011-ig tizenkettőről 22 százalékra nőtt a román lakosság száma. Úgy vélte: a 12 százaléknyi nem őshonos lakosság jelenléte lehet olyan seb, amit ha jól kezelünk, begyógyul, de ha nem, bele is lehet halni. Mint mondta, erdélyi magyar településként a maguk részéről szívesen „átengedik” a bevándorlókat a testvértelepülések országainak, mert nekik úgymond már ott van a románság.

A vajdasági testvértelepülést, Palicsot, Ricz András, a helyi közösség tanácsadója képviselte, aki elmondta: településük a nemzetközi migráció egyik fontos útvonalán helyezkedik el. Így például az 1956-os forradalom után magyar, 1992-ben bosnyák menekültek töltöttek hosszabb-rövidebb időt Palicson. A legújabb migránsválság a települést már öt éve elérte. Palics közelében van egy 300 fős befogadó állomás is. A helyiek zöme hajdan és jelenleg is emberségesen viszonyul a migránsokhoz.

Tolnai részről Weisz Péter, a gimnázium történelemtanára idézte fel a település történetének etnikai alakulását. Egy példa: a török kiűzése után Tolna lakossága mindössze 30 fő volt. Az, hogy a település fennmaradt, gyakorlatilag a 18. század elején Németországból érkezett sváb bevándorlóknak köszönhető. Napjainkban Tolna etnikailag homogénnek tekinthető, ám a településen máig jelen van az európai kultúra sokféle arca, amely gazdagítja, színesíti Tolnát. (teol.hu)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »