Tesco gazdaságosan veszik a magyar munkaerőt a nagy láncok

Arányaiban is jóval többet fordítanak a dolgozókra, mint hazánkban.

A munkaerőhiánnyal küzdő hazai kiskereskedelmi rendszert vette górcső alá a Napi.hu cikkében. Megállapítják, hogy „a magyar munkaerő fele annyiba kerül a láncoknak, mint a világátlag”. Példának hozzák, hogy a Tesco teljes, globális árbevételének több mint 14 százalékát fordította munkaerőköltségekre, míg az Auchan, nemzetközi léptékben forgalma 11 százalékát költötte személyi jellegű ráfordításokra egy év alatt. Hazánkban ugyanakkor a brit óriás árbevételének mindössze 8, míg a franciák 6 százalékát költötték a dolgozóikra. A lap felhívja rá a figyelmet a Tesco és az Auchan kapcsán, hogy a nyugati boltjaik húzzák fel az átlagot, ugyanakkor a cégek Kelet-Európában és Kínában is bírnak boltokkal.

„A Penny Market és a Lidl sáfárkodott a legjobban a munkaerőköltségekkel: a teljes forgalom mindössze 5-5 százalékát invesztálták erre” – írják, az Aldi 7, míg a Spar 8 százalékot költött. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a hazai szereplők az összehasonlításban nem szerepelnek, mivel elaprózott struktúrájuk miatt ilyen adatokat nehézkes róluk pontosan kigyűjteni.

Egy korszak vége

A hipermarketek kora kezd lejárni, helyettük a német diszkontláncok tudnak inkább érvényesülni kisebb alapterületű boltjaikkal – húzza alá a lap. A méretgazdaságosságot nézve azonban ez a feltevés korántsem igazolt: a hipereket üzemeltető cégek továbbra is lóhosszal vezetnek, miközben a diszkontok csak az „arany középutat” találják meg. Növekednek, de még nem érték el a hiperes versenytársakat – írják.

Nem jött be a plázastop

Ezenfelül levonják azt a következtetést is, hogy a plázastop nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. „A plázastopot elsősorban a kemény diszkontok, főként a Lidl és az Aldi ellen, illetve a hazai láncok védelmében találta ki a kormány, ám úgy tűnik, ezt a csatát elvesztik a magyarok. 2013 és 2015 között ugyanis jelentősen lemorzsolódott a hazai cégek áruházainak száma.”

Összesen félezer bolttal zsugorodott hálózatuk, a legnagyobb visszaesést a CBA szenvedte el, amelynek több mint 200-zal kevesebb boltja van, mint három évvel ezelőtt. A Coop szintén több mint 200 bolttal lett karcsúbb a lap szerint. A visszaesés pedig ott a leglátványosabb, ahol megjelennek vagy megjelentek a német diszkontok.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »