Terror: Az ellenzék továbbra sem enged

Terror: Az ellenzék továbbra sem enged

Kicsit visszavett a kormány a terror elleni harc jegyében számos jogkorlátozó intézkedésre lehetőséget adó alaptörvény-módosítási javaslatából, az ellenzék azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja azt. A kormány közben a kvótával kapcsolatos legújabb európai bizottsági javaslatot támadja. Lapunk megtudta: elfogta a rendőrség azt a szomáliai férfit, aki a gyanú szerint február végén utasokat zaklatott a Déli pályaudvaron.

Hiába változtatott némileg a Honvédelmi Minisztérium (HM) a terrorveszélyhelyzet mint új különleges jogrend megteremtését célzó alaptörvény-módosító javaslatán, az ellenzéki pártok ezt nagyon kevésnek tartják. A mai egyeztetésre a tárca azzal készül, hogy a korábbi hatvan nap helyett harmincra csökkentenék azt az időszakot, ameddig elrendelhetik a terrorveszélyhelyzetet, a bevezethető számos jogkorlátozó intézkedés többségét ugyanakkor megtartanák. Így például a legerősebb kritikákat kiváltó terveket, vagyis az internet és a sajtó ellenőrzését.

A Jobbik elmegy az egyeztetésre, de a jelenlegi formájában is elfogadhatatlannak tartják a szöveget. Mirkóczki Ádám, a párt országgyűlési képviselője a Magyar Nemzetnek éppen a sajtó korlátozását említette, mint amit továbbra sem tudnak támogatni. Az LMP-s Schiffer András szintén ott lesz, de megkeresésünkre ő is azt mondta, hogy semmi lényegi változás nincs, tehát ebben a formájában sem elfogadható az elképzelés. Hozzátette: továbbra is várja a magyarázatot arra is, egyáltalán mi szükség van egy új különleges jogrendre. Az ötpártira tervezett egyeztetésen biztos lesz hiányzó, az MSZP már jelezte, hogy el sem megy a tárgyalásra. Továbbra is arra hivatkoznak, hogy a javaslat nem a magyar emberek biztonságáról, hanem pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról szól.

Jövő kedden egy másik egyeztetés is lesz, az a Belügyminisztérium által javasolt terrorellenes intézkedésekről. Lázár János a tegnapi kormányinfón reményét fejezte ki, hogy az ellenzéki képviselők – érezve felelősségüket az ország és az emberek biztonsága iránt – támogatni fogják a terveket.

Európát újabb támadás fenyegeti

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy a nemzetközi titkosszolgálati együttműködés eredményeként pontosan tudják, Európát újabb terrortámadások fenyegetik a következő hetekben és hónapokban. Magyarországot vagy Budapestet érintő konkrét információt azonban a kormány nem kapott, tehát „pánikra nincs ok”.

Lázár beszélt arról is, hogy hétfőn elemzi a kormány azt a javaslatot, amelyet az Európai Bizottság tett közzé a napokban a kötelező kvótával kapcsolatban. Az egyik ötlet alapján például központilag, automatikusan osztanák el a menedékkérőket az uniós tagállamok között egy állandó mechanizmus alapján. A miniszter azt mondta, a javaslat elfogadása esetén az Európai Bizottság fogja megmondani, hogy Magyarországra kit küldenek, ki fog majd itt élni. – Az ország szuverenitását érdemben érintő kérdésről van szó, ezért a kvótaügyben kezdeményezett népszavazás „ügydöntő jelentőségű” – fogalmazott. Hozzátette, a kötelező kvóta megoldhatatlan, beláthatatlan és áthidalhatatlan társadalmi feszültségekhez, sőt, akár társadalmi robbanáshoz is vezethet.

Arra is figyelmeztetett Lázár János, hogy a Törökországgal nyélbe ütött megállapodás még nem oldja meg a menekültkérdést, mert a rendszer nem nagyon működik. Ezt jelzi, hogy újabb és újabb lépésekre szánják el magukat a térségbeli országok. A Kurier című osztrák napilap például arról írt, hogy legkésőbb május végéig Ausztria kerítést épít az osztrák–magyar határszakasz egy részén. A lap szerint a stájerországi Spielfeldnél lévő határátkelő mintájára nemcsak a tiroli Brenner-hágónál, hanem Burgenland tartomány Miklóshalma (Nickelsdorf) és Rábakeresztúr (Heiligenkreuz) településeinél is menekülteket átléptető rendszert hoznak létre. Azt írták, hogy a burgenlandi kerítés 30 kilométer hosszú lesz. Az osztrák belügyi tárca szóvivője viszont azt mondta, erről egyelőre nem született döntés.

Naponta csak húsz migránst engednek át a határon

Eközben a magyar–szerb határon körülbelül kéttucatnyi migráns várakozott tegnap a röszkei tranzitzóna előtt, hogy megnyissák előttük a kaput, és jogszerűen léphessenek magyar területre. A brüsszeli terrorcselekmények után megszigorították a beléptetést, így naponta csak húsz embert engednek be. Akik a kerítés szerbiai oldalán, közvetlenül a tranzitzóna előtt várakoztak, mindannyian Afganisztánból érkeztek. Mivel lassú a bejutás, volt közöttük olyan, aki már két napja várakozott. A határ menti mezőn sem árnyék, sem fedett váróhely nincsen, néhány sátor ugyan az egyetlen ott található fa árnyékában áll, de oda mindenki nem fér be. A migránsok várakozás közben ellátást sem kapnak, így többnyire éheznek, amíg nem jutnak be a tranzitzónába.

Tegnap dél körül, ottjártunkkor egy szerb rendszámú mikrobusz érkezett a kerítés mellé.

A buszból palackozott vizet pakoltak le, az egyik utas nyakában fonendoszkóp lógott, ő orvos vagy ápoló lehetett. Egészségügyi segítségre éppen akkor nem szorult senki, így csak a vizet osztották ki. A tranzitzónába nem jutottunk be. Kívülről körülbelül harminc felnőttet és több kisgyermeket lehetett látni, nekik éppen ebédet osztottak. Bár a kerítés a határ magyar oldalán épült meg, a túloldala még több méteren keresztül hazai területnek számít; a szerb határőrök munkatársainkat nem engedték a kerítés mentén a tranzitzóna bejáratához sétálni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »