Tényleg van esélye az előre hozott választásnak?

Tényleg van esélye az előre hozott választásnak?

A legújabb értesülések szerint a Demokratikus Koalíció elnöke mellett Vona Gábor is úgy véli, Orbán Viktor előre hozott választásra készül az október 2-ai népszavazás után, hogy így szerezze vissza kétharmados parlamenti többségét. Mekkora az esélye ennek a lépésnek, egyáltalán lehetséges-e, hogy megvalósuljon egy ilyen forgatókönyv?

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke egy újpesti lakossági fórumon azt mondta: ha sikeres lesz az október 2-ai kvótareferendum, akkor az alapot adhat Orbán Viktor miniszterelnöknek ahhoz, hogy a jövő év elején előre hozott választást tartsanak. A Népszabadság hétfői számában arról számolt be, hogy értesülései szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke szűk körben már nyáron beszélt erről a lehetőségről mint kedvezőtlen forgatókönyvről. Úgy tudják, Vona azzal számol, hogy ha eredményes lesz a referendum, Orbán azzal fog érvelni: a Brüsszel elleni harcot egy erősebb felhatalmazással bíró kormánynak kell megvívnia. A Népszabadság szerint  a Jobbikban már modellezték is az így előálló helyzetet: előre hozták a választókerületi jelöltek kiválasztását, és ezért beszél Vona már most arról, hogy csakis pártja képes leváltani a Fideszt – írja a lap.

A Magyar Nemzet megkeresésére a Jobbik sajtóosztálya nem cáfolta a Népszabadság értesüléseit, és hangsúlyozták, a pártnak egy ilyen eshetőségre is fel kell készülnie.

„Elég nagy kockázat”

László Róbert, a Political Capital választási szakértője mindezzel kapcsolatban az MNO-nak elmondta: amióta megalakult a második Orbán-kormány, visszatérő téma, hogy előre hozott választásra kell készülni. Ez pedig – bár hivatalosan soha nem a Fidesz dobta be – része annak a bizonytalanságkeltésnek, amely mindig is kedvező volt a kormánypárt számára.

„2010 és 2014 között, amikor masszívan megvolt a kétharmados többség, nem volt teljesen érthető, miért kerül újra és újra elő ez a kérdés. Viszont most először – bár továbbra sem valószínű egy ilyen lépés – úgy tűnik, legalább szólnak érvek egy előre hozott választás mellett” – vélekedett a szakember. Mint mondta, a Fidesz óriási lendületet kaphat az október 2-ai kvótareferendum miatt, a migránstéma megint uralja a közbeszédet. Ezt a következő hónapokban még egyértelműen napirenden lehet tartani, ám elképzelhető, hogy úgy vélik: a 2018-as választásig mindez megváltozhat – mondta László Róbert.

Olcsóbb és igazságosabb, de nem lehet megcsinálniA Magyar Liberális Párt által felvetett, általuk e-szavazásként emlegetett, ám valójában i-szavazásnak nevezett megoldás a szakértő szerint minimum két lépésben lenne megvalósítható Magyarországon. Jó sokára. A kvótareferendumon például még biztos marad a papír.

„Ezzel párhuzamosan az ellenzék talán még rosszabb állapotban van, mint valaha”, és 2017-ig nem valószínű, hogy ez máshogy lesz. 2018-ig viszont még sok idő van – fűzte hozzá. „Tehát most először szólnak racionális érvek az előre hozott választás mellett” – foglalta össze a szakember, és megismételte:

nem tartja valószínűnek ezt a forgatókönyvet.

„Elég nagy kockázatot jelent” egy ilyen döntés, és nincs olyan kényszerhelyzet, amellyel széles körben el lehetne hitetni, hogy a hatalom megerősítésén kívül bármi mást szolgálna. Ráadásul a rendszerváltás utáni Magyarországon még nem volt előre hozott választás, így „nem nagyon ismerjük a következményét, ahogy azt sem, egyáltalán hogyan fogadná a közvélemény” – emelte ki a szakember. Arra a kérdésre, hogy ez – amennyiben bekövetkezne – mikor valósulhatna meg, azt mondta: mivel az alaptörvény szerint legkésőbb kilencven nappal a parlament feloszlatása után új Országgyűlést kell választani, szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy idén december 18-án már előre hozott választás lesz. Hozzátette: biztosan nem sietnék el ennyire, mert ha még idén év végén, vagyis 2016-ban lenne az előre hozott választás, akkor a törvények értelmében a rákövetkező választást 2020 áprilisában vagy májusában kellene megtartani, vagyis jóval kevesebb, mint négy év múlva. „Érdemes akkor már kivárniuk 2017. januárt, hogy 2021. április–májusig hivatalban maradhassanak. Ehhez legkorábban az október 10-ei héten kellene parlamentet oszlatniuk” – vélekedett László Róbert.

„Ennek azért más az akusztikája”

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója ugyancsak kiemelte: a mostani népszavazási kampány hordoz olyan jellegzetességeket, melyek megemelték az előre hozott választás bekövetkezésének esélyét. Ráadásul január közepén az MSZP-s Ujhelyi István vetette fel ennek lehetőségét, amire a kormány éles cáfolatot fogalmazott meg. „Most viszont inkább Gyurcsány Ferencre vonatkozó reakciókat lehet hallani, erre pedig érdemes odafigyelni, ennek azért más az akusztikája” – vélekedett. Kitért arra is, hogy financiális szempontok is szólhatnak a döntés mellett: ha a következő időszak kampányidőszak lenne, az uniós pénzek lehívásában és a beruházások elszámolásában is időt nyerhetnének.

Azonban annak ellenére, hogy a korábbiakhoz képest nőtt egy ilyen lépés esélye, úgy véli: erre valószínűleg nem kerül sor, mivel a miniszterelnök, valamint általában a Fidesz a stabilitást értékeli, és inkább kerüli a kockázatvállalást.

Arra a kérdésre, hogy technikailag lehetséges lenne-e a népszavazási kampány után megvalósítani mindezt, Magyar Kornélia kiemelte: egy ekkora kampányban kifáradnak a szervezetek, az aktivisták és a választók, így elképzelhető, hogy ennek végül csak alacsonyabb részvételi kedv lenne az eredménye.

„Félelem- és gyűlöletkampány”

Ismert, Gyurcsány Ferenc az előre hozott választás lehetőségével kapcsolatban arra szólította fel a választópolgárokat, hogy mutassák meg Orbán Viktornak, nincs vele a legitim többség, és arra buzdított, hogy maradjanak otthon október 2-án.

Orbán Viktort saját szabályai szerint kell megállítani és megbuktatni, ami nem is nehéz feladat, mert a miniszterelnök 2006 után először legyőzhető egy országos politikai küzdelemben – jelentette ki Gyurcsány, és hozzátette: a kormányfő számító, de egyelőre rosszul számol, mert jelenleg nincs több, mint 3,5 millió szavazója.

A DK elnöke úgy véli, a miniszterelnök arra számít, hogy ezt a kampányt tovább fokozni már nem lehetséges, a népszavazást következő másfél évben neki már csak rosszabb lehet. Véleménye szerint ezért Orbán Viktor világos forgatókönyvet rakott össze magában, amelynek az az első lépése, hogy ezzel a „félelem- és gyűlöletkampánnyal” új politikai közösséget épít.

A KDNP-s Hollik István azonban az ATV kérdésére válaszolva közölte: nem lesz előre hozott választás, ez csak Gyurcsány Ferenc abszurd ötlete. A Liberálisok szerint sem készül előre hozott választásra Orbán Viktor: a párt szerint a népszavazással az a céljuk, hogy minél több szélsőjobboldali szavazatot gyűjtsenek. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, Havasi Bertalan pedig az Indexnek reagálva azt mondta, Gyurcsány Ferenc kétségbeesett önmosdatási kísérleteivel nem foglalkoznak. Ugyanakkor – a portál információi szerint – az elmúlt napokban fideszes képviselők között is felmerült ennek a forgatókönyvnek a lehetősége, és néhányan meg is keresték a miniszterelnök környezetét, hogy jelezzék: kivitelezhetőnek tartanák a dolgot a választókerületükben, és érdeklődtek, mekkora ennek az esélye.

Nagyot bukhatnak a kamupártokMódosítaná a választási törvényt a Fidesz, a változtatások elsősorban a külhoni magyarok regisztrációját és a pártok kampányfinanszírozását érintenék. Szakértőket kérdeztünk arról, mivel járhat mindez.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »