Tényleg gyorsabb a sánta kutya?

A hazugság bizony kényes téma, hiszen hazudni bűn. De vajon igaz-e a mondás, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát? Felismerhető-e minden kétséget kizáróan a hazugság?

“Ha nem tudod, hogyan kell hazudni, azt sem tudod, hogy mikor hazudnak neked” – szól a mondás.

A hazug embert nem is olyan könnyű felismerni, ugyanis nemcsak szavakkal, hanem nonverbális jelekkel is kommunikálunk.

Paul Ekman klinikai pszichológus évtizedek óta vizsgálja az arckifejezéseket és a testbeszédet. A világhírű kutató több ezer órányi felvétel elemzését követően megállapította, hogy a férfiak naponta 5-6 alkalommal, kétszer olyan gyakran hazudnak, mint a nők.

A gépet nem lehet becsapni

Tudományos tény, hogy a hazug embernek megváltoznak bizonyos fiziológiai paraméterei, amelyek megfelelő eszközzel, például a poligráffal kimutathatók.

Horváth Simon magánnyomozó a Médiaklikk című műsorban elmondta: a poligráf a kérdés feltevésekor az érfalra ható nyomást vizsgálja, az úgynevezett bőrellenállást, amikor izzad az illető, illetve a mellkasi és a hasi légzést.

Amikor a válasz elhangzik, akkor hazugság esetén ez a négy érték megváltozik. Olyan értékeket regisztrál, amelyeket az ember nem tud befolyásolni.

A gép 99,9 százalékos pontossággal vizsgálja ezeket az értékeket, tehát lényegében becsaphatatlan.

A poligráf segítségével kapott adatok alapján a szakember minden kétséget kizáróan meg tudja mondani, hogy mikor állít valótlant az adott személy.

A jelenlegi jogszabályok szerint azonban csak az vethető poligráfos vizsgálat alá, aki önként vállalja azt, nem szed tudatmódosító szereket és nagykorú.

A vizsgálat során kizárólag eldöntendő kérdéseket lehet feltenni, ugyanakkor a semleges és konkrét kérdések váltakozva szerepelhetnek.

A hazugságnak megvannak a maga árulkodó jelei

Ha nem áll rendelkezésünkre egy ilyen szerkezet, és ha például a képernyőn keresztül látott információk alapján kell eldöntenünk valakiről, hogy hazudik vagy sem, a nonverbális jelekre kell figyelni.

A gesztusainkkal, a kéztartásunkkal, a kézmozdulatainkkal meg tudjuk erősíteni azt, amit szeretnénk átadni, magyarázta Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy ne legyenek olyan diszharmonikus jelzések, amelyek gyengíthetik a kommunikációt. Gyengíthetik nehéz helyzetekben, krízis esetén, kiélezett helyzetekben ezt a kommunikációt, ha elkezdünk verejtékezni.

Árulkodó jel, ha valaki kinéz a kamerából vagy a szemkontaktusból, lenéz, vagy éppen elkezdi törölgetni a homlokát, a szája elé teszi a kezét: az utóbbi kifejezetten arról szól, hogy valószínűleg takargatni valója van, és nem mond igazat.

Egy médiaszituációban nagyon figyelni kell a mimikára, nem szabad túlzásba esni, hiszen ha mindent lereagálunk, „olyan, kicsit mitugrász személyiségnek” tűnhetünk, magyarázta Perlaky-Papp József.

Napjainkban egyre több olyan kutatási eredmény és mélységeiben kielemzett filmfelvétel áll rendelkezésre, amelyek a hazugságot eláruló tipikus mimikát, kézjátékot, testtartást mutatja be.

A hazugság tehát nem csak mérhető, hanem látható is, csak tudnunk kell, hogy mire figyeljünk.

(Híradó)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »