Tényi István: Blöff a négymilliós részvétel

Tényi István: Blöff a négymilliós részvétel

Nincs az a kérdés, amelynek mentén 4,05 millió embert el lehetne érni, ez blöff – fogalmazott a kormány kvótaügyi népszavazásával kapcsolatban lapunknak a fel-, illetve bejelentőként ismertté vált fideszes Tényi István. Ő alkotmányjogi panaszt nyújtott be a népszavazás ügyében, egy másik magánszemély pedig tegnap a parlamenti elrendelő döntést is megtámadta az Alkotmánybíróságon. Így bejött a papírforma, és valóban szeptember végén vagy október elején lehet majd megtartani a népszavazást.

Amint az várható volt, a határidő lejárta előtt egy nappal megtámadták az Alkotmánybíróságon azt a május 10-ei parlamenti határozatot, amely elrendelte a népszavazást a betelepítési kvóta ügyében. Egy magánszemély adott be indítványt az országgyűlési határozat ellen, továbbá egy másik magánszemély, a feljelentéseiről ismert fideszes Tényi István is küldött egy beadványt az AB-nek. Ez utóbbit egyelőre alkotmányjogi panaszként értelmezte az AB hivatala – mondta érdeklődésünkre Bitskey Botond főtitkár. [Alkotmányjogi panaszt az ügyben hozott kúriai döntés ellen lehet beadni. Ez a népszavazás megengedhetőségéről szól az adott kérdésben, és ilyet nyújtott be korábban a liberális Fodor Gábor is. Az egy héttel későbbi, a népszavazást elrendelő parlamenti határozatot viszont már teljesen más beadványban lehet megtámadni – a szerk.]

 

Az AB főtitkára azt mondta, az indítványban megjelölt hatásköri szabályok és a tartalma alapján értelmezték egyelőre alkotmányjogi panaszként Tényi István beadványát. Bitskey Botond hozzátette, emiatt hiánypótlási felhívást küldött az érintettnek. Azt viszont nem hozta nyilvánosságra a hivatal, hogy ki volt a parlamenti döntést megtámadó magánszemély.

Ez utóbbi eljárásban az AB-nek 30 napja van a döntésre, ami viszonylag szűk határidő az eljárás lefolytatására, így jó eséllyel ki is fogja használni a testület. Ezután az államfőnek 15 napja van arra, hogy kitűzze a népszavazás időpontját az onnantól számított 70. és 90. nap közötti időpontra. Ez valószínűleg szeptember vége vagy október eleje lesz, ahogy azt kormánypárti politikusok korábban is valószínűsítették. Sőt, mint megírtuk, valójában a Fidesznek volt az érdeke, hogy valaki megtámadja a parlamenti döntést, mivel enélkül túl korai időpontra, augusztus végére vagy szeptember elejére kellett volna kiírni a referendumot. Kormánypárti politikusok ugyanakkor lapunknak azt is mondták, hogy akár a nyárba is „beleállnak”, ha az államfő augusztusi időpontot választ. (Erre elvben még mindig van esély, ha Áder János államfő nem használja ki a 15, majd a 90 napot, bár ennek elég kicsi a valószínűsége.)

– Nincs az a kérdés, ami mentén 4,05 millió embert el lehetne érni. Ez blöff. Összetehetik a kezüket, ha 2,5-3 millió embert el tudnak vinni a népszavazásra, amiből nagyjából 2 millió lesz a nem szavazat – fogalmazott lapunknak Tényi István, aki bár a belvárosi Fidesz tagja, nem politikusnak tartja magát. Mint mondta, biztos benne, hogy a panaszát el fogják utasítani, de fel akarja hívni a figyelmet, szükséges a népszavazási törvény módosítása. Most ugyanis elképzelhető, hogy az államfő – a parlamenti döntés ellen érkezett beadvány 30 napon belüli elbírálása után – még azelőtt kitűzi a népszavazás időpontját, hogy az Alkotmánybíróság döntene az alkotmányjogi panaszokról, ott ugyanis jóval hosszabbak a határidők – tette hozzá.

Téma volt a parlamentben is a betelepítés és a kvóta elleni népszavazás, bár a kormánypárti politikusok leginkább a már ismert szófordulatokat ismételgették. Gulyás Gergely azt kérte, hogy mindenki tekintse nemzeti ügynek a kvótareferendumot, és szerinte a leghatározottabban el kell utasítani a kényszerbetelepítést. Tekintélyrombolónak tartotta azt a brüsszeli felvetést, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek át migránsokat, fejenként csaknem 80 millió forintnak megfelelő eurót kell fizetniük büntetésként. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azzal reagált, hogy „határozott, hangos” nemet kell mondani a kényszerbetelepítésre a közelgő népszavazáson.

Közben a Demokratikus Koalíció azzal vádolta a kormányt, hogy csak az óriásplakátokon nehezményezi a kvóták elfogadását, mert az uniós külügyminiszterek csúcstalálkozóján Szijjártó Péter is megszavazta a migrációs válság megoldásának érdekében készített zárónyilatkozatot. A Fidesz viszont azt állítja, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és a baloldal „minden követ megmozgat”, hogy a magyar embereket megkerülve bevándorlókat telepítsenek be Magyarországra.

A rendőrség adatai szerint egyébként szombaton 213, vasárnap 77, hétfőn pedig 163 migráns érkezett a magyar–szerb zöldhatáron épített kerítésen át Magyarországra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »