Templomok és nációk Rómában a pápák világi hatalma alatt – konferencia a Római Magyar Akadémián

Templomok és nációk Rómában a pápák világi hatalma alatt – konferencia a Római Magyar Akadémián

Április 8-án, pénteken reggeltől estig tartó konferenciát tartottak a Római Magyar Akadémián „Templomok és nációk Rómában a pápák világi hatalma alatt: Skandináviától a Balkánig (XV-XVIII század) címmel.

Egész napos történész konferencia a római nemzeti templomok szerepéről

A Római Magyar Akadémia által szervezett történész szakmai konferencián tizenhárom előadó vizsgálta meg különböző európai példákon keresztül (a Brit Szigetektől Skandináviáig, Közép-Európától a Balkánig) a „nemzeti templom” fogalmát, valamint annak fejlődését a XV-XVIII századig Rómában. A félórás előadások során kitértek a „nemzeti templomok” közös jegyeire, azok jogi és adminisztrációs jellegzetességeire. Rávilágítottak arra, hogy ezek a templomok más egyházi intézményekkel (kollégiumokkal, szemináriumokkal, ispotályokkal) együtt miként járultak hozzá Rómában az egyes „nációk”, vagyis nemzeti templomok kialakulásához. A konferencia előadásai a későbbiekben a Viella kiadó „Bibliotheca Academiae Hungariae” című sorozatában jelenik meg. A konferenciát Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója nyitotta meg, majd Érszegi Márk Aurél, a szentszéki magyar nagykövetség első beosztottja mondott köszöntőt.

Érszegi Márk Aurél, a szentszéki magyar nagykövetség első beosztottjának köszöntő beszéde

«Róma mindnyájunk hazája» – olvassuk a Santo Stefano Rotondo bazilikában Lászai János kanonok, magyar apostoli penitenciárius síremlékén, épp abban a templomban, melyet mi magyarok saját nemzeti templomunknak tekintünk” – kezdte köszöntő beszédét Érszegi Márk Aurél. Kétségtelenül ez a mottó jól kifejezi a Rómába érkezett sok külföldi keresztény érzéseit is, akik itthon érezték magukat. Mondhatnánk, hogy szinte minden keresztény hagyományú nemzet jelen akart lenni az Örök Városban stabil és rendezett módon. A „nemzeti templomok” éppen ennek a jelenlétnek a legközösebb és legnyilvánvalóbb megjelenési formái. Anélkül, hogy a konferencia munkáját előre minősítenénk, ami a „nemzeti egyházak” esetleges meghatározását illeti, talán megállapíthatjuk, hogy nem alaptalanul hasonlítjuk őket a mai modern diplomáciai és konzuli képviseletekhez. Rektoraik ugyanis sokszor ellátták az adott Nemzet vagy Állam képviseletét a Szentszéknél. Másfelől pedig segítették a Rómába érkező honfitársaikat, főként a nehéz helyzetben lévőket. Róma részben ezeken az intézményeken keresztül lett újból Caput Mundi, melyek egyszerre voltak római és nemzeti templomai a legkülönfélébb népeknek.

Molnár Antallal, a Római Magyar Akadémia igazgatójával a konferenciáról készített beszélgetésünket hétfői adásunkban sugározzuk.

radiovaticana.va


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »