Mostanra megszoktuk, hogy lépten-nyomon térfigyelő kamerák követik mozgásunkat, az internet ismeri levelezésünket és érdeklődési körünket, a telefonunk alapján pedig bárhol megtalálnak.
A technológia fejlődésével egyre többet veszítünk a magánszféránkból, és ennek egy részét hajlandóak is vagyunk beáldozni a biztonságunk érdekében. De vajon hol van a határa annak, amikor a mesterséges intelligencia még véd, és ahonnan már sérti a magánélet védelméhez való jogunkat? Az Európai Bizottság tavaly áprilisban terjesztett be egy jogszabály-tervezetet a biometrikus, vagyis az arcfelismerő rendszerek használatáról, de az Európai Parlament szinte egy az egyben elutasította ezeknek az alkalmazását. Bár a bizottság javaslatában vannak bizonyos korlátozások, a parlament még ezeket is kevésnek és aggályosnak tartja, és kizárólag a személyiségi jogi szempontokat kívánja érvényesíteni.
Mi is az az arcfelismerő rendszer, és mi vele a probléma? Mint mond Martin Krajmer kiberbiztonsági elemző? Miért aggályos ennek a rendszernek az alkalmazása? Mit ellenez az Európai Parlament? Mit jelent a deep fake és miért veszélyes? Mivel foglalkozik Dúll Andrea környezetpszichológus? Mire vigyázzunk?
Vrabec Mária írásából például ilyen kérdésekre is választ kapunk, elolvasható a már megvásárolható Vasárnapban!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
